Újratöltött Zalabaromfi

Fölidézem emlékezetemben a nem is olyan régen még sikeres, minőségi árut termelő, több ezer embernek – dolgozóknak, beszállítóknak, takarmányt előállítóknak – megélhetést nyújtó Zalabaromfit. És azt a kétségbeesett küzdelmet is, amellyel megpróbálták megtartani a gyárat, ami végül 2008-ban bezárt. Ám hogy mégis van folytatás, s a régió termelőinek pulykája és csirkéje Zalai Baromfi márkanéven újra ott lesz a boltokban, az a példaértékű összefogás, a szívós munka eredménye.

– Milyen érzés látni a működő üzemet?
– Nagy öröm, mert sokat dolgoztunk érte – fut át a mosoly Bedő Tibor, a Zalai Baromfifeldolgozó Kft. ügyvezetőjének arcán. Csak pillanatokra enged fel a feszültsége, ami ezekben a napokban sokszorosan szorítja, hiszen mindennek klappolnia kell: a szárnyasok ütemezetten érkezzenek a vágóba, a gépsor olajozottan működjön, az első döccenőkre azonnal rámozduljanak, a fehérbe öltözött munkások pedig pontosan tegyék a dolgukat, hogy a friss hús útnak indulhasson az üzlethálózatba.

– Elejétől fogva benne vagyok az előkészületekben – meséli. – Tizenegy évig dolgoztam a Zalabaromfi mezőgazdasági osztályvezetőjeként, és a termelőkkel, a takarmányt előállítókkal együtt azt mondtuk: nem tűnhet el végleg az üzem. Elsőként egy kisvállalkozásban gondolkodtunk Zalavégen, de rá­jöttünk, nagyobbra van szükség. Elkészítettük a tervét, pályáztunk vele támogatásra, de forráshiány miatt elutasítottak. Nem adtuk föl. Láttuk, összébb kell húzni magunkat, újraszámoltunk mindent lépésről lépésre. A mintegy száz tagot számláló, öt beszerző és értékesítő szövetkezetbe szerveződött baromfitartóink – termelői csoportokként megjelenve – uniós és hazai támogatáshoz juthattak a bevételeik után. Ez évi 20 millió forintot jelentett, amit oda tudtunk tenni a saját erőhöz. A termelőket takarmánnyal ellátó Zala-Cereália Kft., valamint az Első Zalai Takarmányipari Kft. szintén bevetette a forrásait, s a hiteleivel mellénk állt az OTP is. Sikeresen pályáztunk, 401 millió forintot nyertünk el a beruházáshoz, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt munkahelyteremtő pályázat révén pedig további 224 millió forinthoz jutottunk 120 új munkahely létesítéséhez. Pacsa térségében nagy a munkanélküliség. Sokan pályáztak az állásokra. Négyszázötven jelentkezőből választottuk ki az első hatvanat, s fokozatosan, ahogyan a termelés növekszik, bővítünk. Jövő februárra már százhúszan lesznek, egy év múlva kétszázra szeretnénk felfuttatni a létszámot. Évente 800 ezer pulykát, 2,5-3 millió csirkét vágunk, a feldolgozóüzemünkben pedig műszakonként három tonna virslit, felvágottakat, májasokat, füstölt és főtt készítményeket gyártunk.

– Hová szállítanak?
– Itthonra és külföldre egyaránt. A napokban indul az export Horvátországba, Szlovéniába, Csehországba, Szlovákiába, Svájcba. Egy műszakkal kezdjük a termelést, fokozatosan állunk át a kettőre.

– A piac elsősorban a pulykát igényli – társul beszélgetésünkbe Kiss Imre, a Zalai Baromfifeldolgozó Kft. felügyelőbizottsá­gának elnöke, aki mint a Zala-Cereália képviselője, a takarmányellátással, a termelés integrálásával, az előnevelésben áll szoros érdekeltségben a céggel. – Rábahídvégi telepünkről turnusonként 50 ezer előnevelt pulykával látjuk el a termelőket. Ezzel az üzemmel sok száz család számára maradt megélhetést adó munka a környéken. Mivel idejekorán sikerült őket termelői szervezetekbe tömöríteni, nem kellett szétszóródniuk a Zalabaromfi összeomlása után. Így megmaradt a termelői bázis, ami most már akár bővülhet is.