Adja el drágábban a házát!

Miért van szükség egyáltalán a tanúsítványra? Azért, hogy ha házat, lakást vagy bármiféle építményt vásárol valaki vagy egy évet meghaladó időre bérbe vesz, akkor az energetikai szempontból ne a zsákbamacskához legyen hasonlatos. (Van néhány kivétel, például az ötven négyzetméternél kisebb ingatlan, de ettől most tekintsünk el.) Nincs más hátra, mint hogy az ingatlanját értékesítő egy szakvizsga által erre jogosított szakemberhez fordul, és felkéri a tanúsítvány kiállítására. Elvileg ehhez elegendő volna a tervrajz és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok bemutatása is, ám tudjuk, a papír és a valóság nem mindig fedi egymást…

A szakember ezért személyesen is szemügyre veszi a tanúsítvány tárgyát, majd számos összetevő – falvastagság és -anyag, nyílászárók állapota, az ingatlan elhelyezkedése, alakja, valamint a terület és a légköbméter – figyelembevételével megállapítja az épület energetikai minőségi osztályát. Az F jelű az átlagos, a C jelű a követelményeknek megfelelő, az A jelű pedig energiatakarékos, ha pedig egy plusz is jár mellé, akkor fokozatosan az. Várható, hogy a besorolás hamarosan a mostaninál szigorúbb feltételekhez fog kötődni, igazodva az uniós tagállamok előírásaihoz.

Az energetikai tanúsítványt tehát a házát értékesíteni kívánó tulajdonos készítteti el, megléte nélkül az adásvétel érvénytelen. Az újonnan épült ingatlanoknak pedig január elsejétől már kötelező tartozéka a tanúsítvány, e nélkül a lakhatási engedély nem adható ki.

S hogy mindez mennyit kóstál? Nos, a tarifarendszer egyelőre kialakulóban van. Vereszki Tibor szerint az előírt 5500 forintos óradíjjal számolva már meglévő épületeknél 25 és 50 ezer forint körüli árra lehet számítani. Ne sokalljuk az összeget, megéri a befektetés az eladónak: minél energiatakarékosabb a háza, annál többet kérhet érte. Legfőbb nyertes azonban a környezetünk – a magasabb eladási ár érdekében érdemes az ingatlanunkat minél magasabb besorolásúvá alakíttatni.