Hogyan startolt a járási rendszer?

Csak azok az államigazgatási ügyek maradjanak az önkormányzatoknál, amelyekhez helyismeret szükséges – nagyjából ez alapján került sor a járási hivatalok, illetve a jegyzők közötti feladatmegosztásra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos ügyek elintézése céljából – amelyeket korábban a polgármesteri hivatalban intéztek el – most a járási hivatalba kell elfáradnunk. Településmérettől és a település elhelyezkedésétől függ, hogy ezzel ki jár jól vagy rosszul.

Okmányiroda eddig sem volt minden településen. Ahol viszont volt, ott általában ezután is lesz – csak nem a helyi önkormányzat, hanem a megyei kormányhivatal kirendeltségeként működő járási hivatal működteti januártól. Útlevelet, lakcímkártyát, személyi igazolványt, vezetői engedélyt, a személygépkocsi forgalmiját tehát nagyjából hasonló módon készíttethetjük el – a fenntartóváltás miatt azonban nem ritka, hogy az okmányiroda más épületbe költözött.

A járásokhoz kerülnek ezenkívül a szabálysértések, a gyermekvédelem és a gyámügy, az alapfokú építésügy, valamint az egyes szociális, környezet- és természetvédelmi ügycsoportok. Ezen ügyek elintézésének január elsejétől két módja van. Az egyik: a járási hivatalt kell felkeresni. A másik: amennyiben az adott településen van a járási hivatal alkalmazásában álló, de a polgármesteri hivatalban tartózkodó ügykezelő, az segédkezhet megfelelő iratok kitöltésében vagy abban, hogy az ügyet interneten keresztül intézzék el. Ezzel kapcsolatban az egyik gyakran elhangzó kritika, hogy míg korábban minden ügycsoportot olyasvalaki intézett, aki értett hozzá és érdemben el is bírálhatta azokat, addig most minden ügycsoportot egyetlen kezelő fog továbbítani a járás felé, akinek mindenhez kell értenie, viszont csak közvetítő, nem bírálhat el egyet sem. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha az egy szem helyi ügykezelő megbetegszik vagy szabadságra megy.

A járáshoz átadott ügycsoportok között több olyan is van, amelynek a központosítása nem okoz problémát. A szabálysértési, környezet- és természetvédelmi ügyek ellátása olyan szakismereteket igényel, amelyet egy központosított rendszer könnyebben tud biztosítani. A gyermekvédelmi feladatkör viszont meglehetős helyismeretet feltételez, ennek ellenére a járáshoz került. Egy jegyzőnő arra panaszkodott, hogy az igazán problémás családokat, amelyekre a legjobban kellett figyelni, eddig is nehéz volt követni, mert településről településre vándoroltak – egy központosított rendszer ügyintézőinek erre esélyük sincs. A gyámhatóság ugyan szintén a járáshoz került, de ez már eddig is szakigazgatási feladat volt, tehát az ügyintézés helye és módja lényegében nem változik.

Építésügyben is a járási hivatalt kell ezután keresni. Ez a központoktól távolabb fekvő településeken azért okozhat gondot, mert sok az elhagyott ház, amelynek a tulajdonosait sem lehet megtalálni. Az ezzel kapcsolatos problémahalmaz kezeléséhez eddig minden elérhető eszköz az önkormányzatnál volt, amely most megint egy helyismerettel nem rendelkező szervezethez kerül. Amelynek az érdekei ráadásul nem mindenben esnek egybe az önkormányzatéival – például egy rossz állapotú, gazdátlan ház bontása az önkormányzat érdeke, viszont januártól csak a járási hivatal bontathatja le. Ez egy sereg problémával és költséggel jár, tehát vélhetően csak a legvégső esetben vállalják majd fel.

Megváltozik bizonyos szociális ellátások folyósításának módja is. Az időskorúak járadékát és az ápolási díjat februártól nem az önkormányzat házipénztárából kapják meg az érintettek, hanem postai kézbesítéssel vagy banki átutalással – amit ilyen módon a tranzakciós adó is terhelni fog.

Púp hátán púp
Jelentős többletköltséggel jár több budapesti önkormányzatnak a járási hivatalok elindítása − a kiadásokat minden esetben nekik kell lenyelniük. A Napi Gazdaság birtokába jutott dokumentumok alapján az egyik legextrémebb eset Kispesten fordult elő, ahol a december 6-án még alpolgármesteri posztot betöltő, ám december 15-től járási vezető egy hivatalos felkérésben több pontban sorolta fel a járási hivatal működéséhez szükséges tárgyi tételeket. Ezek között szerepelt iratmegsemmisítő, mosdókhoz tartozó felszerelések, fénymásolók, kávéfőző, és egyebek között megrendelték a szemétszállítást, valamint a gépjármű-üzemeltetést is. Az önkormányzatnak eddig nagyjából 7 millió forint költsége keletkezett, de ez az összeg azonban minden dologi és egyéb kiadással együtt a pénzügyi zárást követően akár elérheti a 26 millió forintot is. A többletköltségek átvállalásán túl az is problémát okozott, hogy mindössze 15 nap alatt kellett volna átadniuk mintegy 200 ezer aktát. Ezek átadása-átvétele még mindig nem történt meg, mivel a papírok elhelyezése sincs megoldva. Az adminisztrációs háttér hiánya miatt jelentős károkat szenvedhetnek az ügyintézésre hiába várók. Az „ügyiratelmélet” ráadásul úgy szól, hogy ha valamilyen üggyel kapcsolatban van előzmény, arról egyenként kell majd az önkormányzatnál határozatot hozniuk az átadásról…

Megint a falusiakat húzza az ág
A kétezer lélekszám alatti kistelepülések idén januártól nem tarthatnak fenn önálló polgármesteri hivatalt, számos ügyet a járási hivatalok intéznek eztán. Mindez átírja a falvakban élők mindennapjait, hiszen sok helyen ritkul az ügyfélfogadás, és többet kell buszozni. Lássunk néhány véleményt!

Mátraballa. „Korábban jöhettek mindennap reggeltől délutánig a helybeliek, eztán azonban csak kedden és csütörtökön lesz ügyfélfogadás. Nem lesz könnyű ezt megszokni, ahogy azt sem, hogy sokan utazni kényszerülnek olyan dolgok miatt, amiket korábban helyben intézhettek. Kérdéses, valóban gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lesz-e az ügyintézés, ugyanis ezt ígérték” – mondta a 800 lelkes Mátraballa polgármestere, Forgó János. A kistelepülésen élőknek ugyan csupán a 10 km-re fekvő Pétervásárára kell eljutniuk, de azoknak az időseknek, akik a buszjáratokra szorulnak, beletelhet fél napjukba, mire ezt megjárják. Kiderül, gyorsítja-e a megoldást, hogy az ügyeket megutaztatják. Hétfőnként eztán ügygondnok érkezik Mátraballára, összegyűjti az emberektől az igényeket, majd beviszi a recski kormányablakhoz, illetve szükség szerint a járási hivatalhoz, majd eztán következik a visszaút. „A puding próbája az evés, meglátjuk, mindez milyen olajozottan működik majd” – nyilatkozta a polgármester. Kérdés az is, hogy az önkormányzatok milyen finanszírozást kapnak a megmaradt feladataikhoz. Az óvoda működtetése például továbbra is helyi teendő, de Mátraballán már most látják, hogy a tizennégy óvodás után kapott normatíva szinte a közüzemi számlára sem elég. Félő, hogy az állami adósságátvállalás után hamar újabb hitelekbe kényszerülnek a települések. Csakhogy az állami adósságátvállalás után azt ígérték, nagyobb lesz a szigor is: nem lehet mínuszos helyi költségvetés, illetve működési hitelt csak különleges esetekben vehetnek fel.

Bükkszék. „A lélekszám önmagában nem árulkodik arról, hogy mennyi nem kötelező feladata van egy falunak. Nekünk például egy rakás teendőnk akad, miközben a korábbi négy ügyintézőből csupán egy maradt” – véli Bükkszék polgármestere, Zagyva Ferencné. A Salvus vizéről híres Bükkszéken nemrégiben nyílt meg másfél milliárd forintos beruházásból az új termálfürdő, emellett ifjúsági tábor és kemping működik, ezek fenntartása ugyancsak az önkormányzat felelőssége. Sok a víkendház, és az örvendetesen élénk idegenforgalom is számos megoldandó problémát jelent. Náluk bevált a három települést összefogó körjegyzőség, és szívük szerint nem változtattak volna rajta.

Egerszólát. „Hazánkban is hasonló rendszer alakul, mint Európa nyugati felén, ahol közös hivatalok működnek. A magyar önkormányzati rendszerben nagyon sok tartalék volt, nyilván ezért kellett átalakítani. Nálunk egyébként eztán is nyitva áll a hivatal mindennap az ügyfelek előtt. A nagy kérdés majd az lesz, az önkormányzatok finanszírozása hogyan alakul” – véli Verebélyi György, az 1100 lelkes Egerszólát polgármestere. Egerszólát az 1890 lakosú Egerszalókkal alkot közös önkormányzati hivatalt, mivel korábban a körjegyzőségben már összerázódtak. „Néhány szociális és gyámügy, például az iskolalátogatási támogatás felfüggesztése és a kiskorúak védelembe vétele januártól átkerült a járási hivatalhoz” – tudom meg a jegyzőtől, Hunyadi-Buzás Jánosnétól. A közgyógyellátást és az ápolási díjat is eztán a járás intézi. Aki tehát ápolási díjat szeretne kérni, vagy beutazik a járási hivatalba, vagy megvárja a hetente egyszer érkező ügysegédet, aki helyben felveszi az igényeket.

Ütős kezdés
Jól startoltak a járások – hallom a nyilatkozatot a rádióban. Hiszen ez nagyszerű, egyből fel is hívom valamelyiket, legyen az mondjuk… mondjuk a tapolcai. Igen ám, de honnan tudom meg a telefonszámukat? Beütöm az internet keresőjébe, ahol azután mindent megtudhatok a tapolcai járásról – egyet kivéve: a telefonszámát. Sebaj, majd a Veszprém Megyei Kormányhivatalban megmondják. Még nincs számuk, tájékoztat a kedves női hang némi keresgélés után. Mindez történt pénteken, három nappal a jó start után… Ez lehetetlen, akkor talán a sajtós segít. Bizonyára. A bökkenő csak az, hogy nem veszi fel a telefonját. Nem untatom az olvasót a részletekkel, végül hétfőn délután csak megkapom a számot, amit kedden reggel hívok. Sajnos még nincs kész a belső hálózat (hat nappal a jó start után, jut eszembe), ezért nem kapcsolható a járási hivatal vezetője, Benczik Zsolt, tudatja a kedves női hang, viszont megadja a mobilját. Eléggé el nem ítélhető módon éppen tárgyalás közben zavarom. Később visszahív, így hát meg tudom tőle kérdezni, mit is jelent a gyakorlatban, hogy a járások illetékesek a levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyekben az elsőfokú hatósági eljárások lefolytatására, mert ez számomra, állampolgár számára így eléggé kínaiul hangzik. Ha mondana egy gyakorlati példát… Nem hogy mond, de egyenesen le is írja nekem. Csak várjam meg. Várom – azóta is. Szóval, jól startoltak a járások, ehhez kétség nem férhet.