Kényszerből is dolgoznak

Négy éve ment nyugdíjba Kitti, addig főkönyvelőként dolgozott. Takarítással egészíti ki nyugdíját, másképp nem jönne ki a jövedelméből. Igaz, az ő munkájának nyoma sincs a statisztikákban: feketén dolgozik. Erzsébet 66 éves, pszichológus, Kittihez hasonlóan ma is aktív, folyamatosan terápiás csoportokat szervez és segíti a fiatalabb kollégákat. Ő szintén nem szerepel a nyilvántartásokban. Sokan érzik úgy, hogy a sok-sok ledolgozott évük ellenére őket ne tartsák el, ne kelljen a gyerekeikre támaszkodniuk – ha még szerencsére képesek és alkalmasak is a munkára.

A legfrissebb angol adatok szerint húsz év alatt 85 százalékkal emelkedett azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik idős korukban is a munkát választják. Két évtizede még 753 ezren voltak, most csaknem másfél millióan dolgoznak. A nők lényegesen tovább maradnak aktívak, de míg a férfiak többsége olyan munkakörökben dolgozik, amelyek magas képzettséget igényelnek és magas beosztásúak, addig a nyugdíj mellett is dolgozó nők kétharmada alacsony képzettségű, például takarítónő. Az idősebb dolgozók egyharmada vállalkozó, míg kétharmaduk részmunkaidős.

Magyarországon is megduplázódott a 60–64 éves korosztály aktivitása, de 13 százalékkal még mindig a legutolsók vagyunk az unióban: a csehek 25, míg a lengyelek 40 százalékával szemben tetemes a lemaradásunk, bár 65 év felett ez az arány már csupán két százalék. Szekeres Katalin, a Manpower munkaközvetítő kutatója szerint a folyamat nálunk is beindult. Egyrészt a várható élettartam növekedése és az egészségügy fejlődése okán, illetve amiatt, hogy minél tovább szeretnénk aktívak maradni, másrészt pedig a gazdasági kényszer is így hat.

– A nemrégiben készült, több országra kiterjedő felmérés szerint a magyar munkavállalók közül nagyon sokan indokolták visszavonulásukat egészségi és fizikai állapotukkal, minősítették saját magukat is munkaképtelennek. Ugyanakkor a másoknál leggyakoribb érvekkel – családi okok, klasszikus nagyszülői szerepek – szinte alig-alig magyarázták a távolmaradásukat – mondja a szakember, aki szerint ez a szemlélet nagyon érződik a munkáltatókon is. – Legutóbb egy 55 éves, a 30 éveseket meghazudtoló erőnléttel rendelkező korábbi topvezető sem kellett: a cég tízéves távlatra tervez, és nem tudta elképzelni, hogy a férfi még akkor is teljes értékű munkaerő lesz. Pedig a gazdaság és a társadalom számára is létkérdés, hogy pontosan lássuk az idősebb kor előnyeit és hátrányait. Egy idősebb munkatárs például sokkal lojálisabb, jobban megbecsüli a helyét, s már nem a karrierépítés lebeg a szeme előtt, így inkább megértő a vállalattal szemben, ráadásul a fiatal munkatársakra is kedvező hatással lehet.

Tavaly az 50–64 éves munkanélküli nők 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az álláskeresésnél, elbocsátásnál, illetve hivatali ügyintézésnél hátrányt szenvedett, míg a hasonló korú férfiak esetében ez az arány 47 százalékos. A különbségtételnek ma Magyarországon – az iskolai végzettség mellett – a leggyakoribb oka az életkor.