Regensburg, Lublin, Ravenna már beszállt - Eger is őrséget szervez

Hollandiában három évtizede ráébredtek, miként gondozhatják úgy a műemlékeket, hogy ne egyszerre kelljen hatalmas összeget kiadni a felújításukra. Az egriek most tanulmányozhatták a Hollandia összes tartományában működő, alulról jövő kezdeményezésként indult Műemlékőrség „titkát”. A dolog pofonegyszerű: az épületeket állandóan szemmel tartják a műemlékőrök, akik a legjobb bádogosok, asztalosok, kőművesek közül kerülnek ki, majd évről évre elvégzik a szükséges karbantartást. A műemlékek őrei alpinista kiképzést is kapnak, nem esik nehezükre rögvest megmászni és kijavítani a tetőt. A költségeken az önkormányzatok és az épületek tulajdonosai osztoznak – tudtuk meg Králl Attilától, a Forster Központ munkatársától.

A hollandok jók az épített örökség „újrahasznosításában” is: a Műemlékőrség egyik irodáját például egy hajdani templomban rendezték be.

Egerben e pályázat jóvoltából nemrég fél tucat épület állapotát mérték fel, repedő falak, málló vakolatok, roskadó tetők után kutattak, hogy lássák, mennyi a tennivaló. Köztük volt a minorita templom, a Gyertyás Borok Háza, de műemléki lakóépület, présház, kápolna és gazdátlan síremlék is gyarapította a sort – a „látlelet” a tipikus problémákra derített fényt. Hollandiában kiképeztek két magyar műemlékőrt, egy építészmérnököt és egy bádogost.

Egyelőre kérdéses, a hazai tulajdonosok előfizetnének- e egy ilyen szolgáltatásra. Annyi biztos: a világörökségi helyszíneken nagy szolgálatot tenne egy ilyen „őrség”.

Rátkai Attila, Eger főépítésze szerint a barokk városban is hasonló a műemlékek állapota, mint máshol. Úgy véli: a gondolkodásmódunkkal van baj, ugyanis megvárjuk, amíg az épületeink romlásnak indulnak, pedig évtizedek múltával sokkal költségesebben hozhatók rendbe. Az autónkat rendszeresen szervizbe visszük, de az otthonunkon gyakran nem látszik, hogy gazdája lenne.