Jogi esetek – Késett a vevő

A felek adásvételi szerződést kötöttek egy beépítetlen területre. Az eladó és a vevő úgy állapodtak meg egymással, hogy a szerződés aláírását követő 30 napon belül a vevő kifizeti az ingatlan vételárának 40 százalékát, és a fennmaradó 60 százalékért cserébe az ingatlanon felépülő társasházból egy lakást ad majd az eladó tulajdonába. Az adásvételi szerződésben az eladó tulajdonjog-fenntartással élt az építendő épület használatbavételi engedélyének bemutatásáig.

Az eladó hozzájárult, hogy a vevő építési engedélyt szerezzen be és banki kölcsönnel terhelje meg az ingatlant. A felek a szerződésben felfüggesztő feltételnek tekintették az építési engedélyt és a bankgaranciát. A vevő vállalta, hogy mindezt 100 napon belül bemutatja az eladónak, de azért a szerződésben rögzítették, hogy lehetőség van a 100 nap módosítására, ha nem lenne elegendő a vevő részére a teljesítéshez.

A felek a szerződésben elállási jogot is kikötöttek arra az esetre, ha valamelyik fél késedelme miatt a másik félnek már nem fűződne jogi érdeke a szerződés megkötéséhez.

A vevő határidőre nem fizette meg a vételárrészt, és a bankgaran­ciát sem mutatta be az eladónak. Bár a vevő megkapta a jogerős építési engedélyt, továbbra sem teljesítette az adásvételi szerződésben vállaltakat.

Végül az eladó felszólította a vevőt, hogy amennyiben 8 napon belül nem fizeti meg szerződés szerint a vételárelőleget és a bankgaranciát nem adja át részére, akkor a szerződéstől eláll azzal, hogy jogi érdeke már nem fűződik a szerződés megkötéséhez. A felszólításnak nem lett eredménye, így az eladó az elállást közölte a vevővel, de a vevő vitatta annak jogszerűségét. Így az el­adó bírósághoz fordult, kérte az elállás jogszerűségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását.

A bíróság megállapította, hogy jogszerű volt az eladó adásvételi szerződéstől való elállása, hiszen a felek a szerződésben pontosan arra az esetre kötötték ki ennek lehetőségét, ha valamelyik fél késedelme miatt a másik félnek már nem fűződik jogi érdeke a szerződés fenntartásához. A bíróság megkereste a földhivatalt a vevő javára bejegyzett tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényének törlése iránt.

A szerződéstől való elállásról érdemes tudni, hogy a szerződés megkötésének időpontjától szűnik meg a szerződés. Az elállás különbözik a szerződés felmondásától, mert felmondás esetén a jövőre nézve szünteti meg a felmondó fél a szerződést.

Nem lehet elállni az olyan szerződésektől, ahol a szolgáltatás nem fordítható vissza, az eredeti állapot nem állítható helyre.