Könyvsarok – Az áldozatok emlékezete

„Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is.” Szent István intelme Imre herceghez nap­jainkban is érvényes, ezért választotta ezt a szimbólumot Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor író 2002-ben, amikor díjat hozott létre azoknak az áldozatoknak, akik a kommunizmus alatt, egyházi személyként is meg tudták őrizni a hitüket, magyarságukat, kitartásukat.

Barátságuk a '90-es évek elején egy hosszú repülőúton egymás mellett ülve kezdődött, és később barátsággá fejlődött – árulta el Horváth Béla A Hit Pajzsa-díj története képekben 2002–2020 című, nemrég megjelent kötet elején.

A kitüntetést minden esztendőben a kommunizmus áldozatainak emléknapja, február 25-e alkalmából adják át. Azért ekkor, mert a szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát a kommunistákkal szembeni kiállása miatt. A Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

Ez volt az első lépés azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és megkezdte a totális diktatúra kiépítését. Az eset a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált.

A képes kötetben 13 díjazott egyházi személy szerepel, ciszterci apátnőtől bencés, jezsuita szerzetesen, görögkatolikus szerzetesnőn és rendi elöljárón, plébánoson, püspökön át a teológusprofesszorig – mindannyian számos megpróbáltatáson mentek át hitük, magyarságuk miatt.

Ám „hiába üldözik a katolikus egyházat és a vallást, nem győzhetnek ellene. Mert az önálló, autonóm gondolkodást is megtestesíti” – mondta az egyik díjazott, Katona István atya 2012-ben.

Levéltári kutatások alapján körülbelül százmillióra teszik a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót.