Besenyei Péter: A boldogság fundamentuma az elégedettség

1. Melyik születésnapja a legemlékezetesebb?

– Az ötvenedik. A párom, Tünde fergeteges és emlékezetes bulit szervezett. Meghívta az itthoni és külföldi barátaimat, voltunk vagy százan. A szórakoztatásról nagy kedvencem, a L’art pour L’art Társulat gondoskodott, a koktélokat pedig a Guinness-rekorder Lajsz András mixelte. Igazi meglepetés volt! Mondtam is, ezt nem lehet felülmúlni, így nem kell több szülinapi ünnepség.

2. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Ennyi év alatt természetesen kudarcok is értek, de ezeket elraktároztam magamban, hátha jók lesznek még valamire. És az idő múltával gyakran rájöttem, hogy annak úgy kellett történnie, sőt erősebbé váltam általa.

3. Mit szeret önmagában?

– Megbízható vagyok. Ha megígérek valamit, azt betartom. Adok arra, hogy a szavamnak legyen hitele. Ez számomra a szakmában és a magánéletben is elvi kérdés, belülről fakadó igény.

4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– Például a logikátlansággal. Nem tudom elnézni, ha valaki a nem túl bonyolult vagy a teljesen kézenfekvő dolgokban sem látja meg a következetességet. Az igazságtalanságot is fájónak érzem, igen nagyfokú az igazságérzetem. Ezzel persze nem mindig járok jól.

5. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egyetlen napra?

– Istenigazából senkivel. Jól érzem magam a bőrömben. Eddigi életem során alapvetően szerencsés voltam, tényleg nincs panaszra okom, még ha voltak is hullámvölgyeim. A boldogság fundamentuma az elégedettség. Bármit birtokolhat valaki, lehet sokszoros milliárdos, de mit ér vele, ha boldogtalan. Akinek pedig kevesebb jut vagy szerényebbek a sikerei, attól még lehet elégedett és boldog. Jómagam, makacs ember lévén, mai napig küzdök dolgokért, de ettől függetlenül elmondhatom, hogy semmiben sincs hiányérzetem.

6. Ha egy álomutazást nyerne, mit választana úti célul?

– Több mint nyolcvan országban jártam már, tehát van összehasonlítási alapom: egyértelműen Új-Zéland a legkedvesebb, volt szerencsém háromszor is odalátogatni. A trópusi övezettől a hófedte hegyekig sokféle természeti csoda létezik ott, a minőségi borvidékekről és a kiváló horgászhelyekről nem is beszélve. Az emberek nyugalma irigylésre méltó. Itt sosem éreztem azt, amit Amerikában, hogy két nap után haza akarok menni.

7. Mi a legértékesebb értéktelen tárgya?

– Gyűjtögető vagyok, mindent elteszek, egyszer hátha jó lesz még valamire. Egy üres flakon, egy darab cső, egy rézkarika…

8. Mire sajnálja legjobban az időt?

– Az evésre és az alvásra. Ha kiszámolnánk, egy hatvanesztendős ember napi nyolc órával számolva húsz évet végigalszik az életéből. Nekem elég négy óra! Nem azért élünk, hogy alhassunk, hanem azért alszunk, hogy élhessünk. Az evéssel is így vagyok: a reggeli szendvicsem elfogyasztása közben intézem a telefonjaimat, válaszolok az e-mailjeimre, amitől a párom idegbajt kap. Ugyanakkor élvezem a gasztronómiát, nem vetem meg az ínyenc falatokat, különleges éttermekbe is szívesen elmegyek.

9. Mire nem sajnálja a pénzt?

– Értelmetlen dolgokra nem adok ki pénzt, viszont bármikor „meglepem” magam egy CD-vel vagy egy horgászbottal, pedig nem kis gyűjteményem van már belőlük. Mindig csak annyit költök, amennyi van, kerülöm a hiteleket. Nem szeretek másoknak tartozni.

10. Kinek szánja az adója 1 százalékát?

– A hortobágyi madárkórháznak. Hiszen én is repülök, mint a madár.

11. Melyik írótól olvasta a legtöbb könyvet?

– Fiatalabb koromban százával faltam a regényeket, Remarque volt a kedvencem. Aztán felgyorsult az életem, nemigen jutott időm az olvasásra. Bár manapság nyugodtabbak a napjaim, de ha kinyitok egy könyvet, már a harmadik oldalnál máson jár az agyam. Viszont Nagy Bandó András Sosem volt Toszkána című könyvét nem tudtam letenni, nagy hatással volt rám.

12. Mi a számítógépén a háttérkép?

– Egy homogén tájkép, amin jól látszanak az ikonok, merthogy mindent az ún. asztalra pakolok.

13. Ha az állatkertben egyetlen állatot kellene megfigyelnie egy napig, melyiket választaná?

– Mindegyik állat izgalmas. Szeretek madarakat fotózni, könnyebb őket megfigyelni, hiszen nem annyira rejtőzkö­dőek. Egy tó partján lakom, mindennap a közelükben vagyok. Állatkertben a majmok érdekelnének a legjobban.

+1 Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– Ami a mai napba belefér, azt maximálisan ki kell használni, mert holnap már nem lehet.

Besenyei Péter műrepülő-világbajnok, repülőoktató, berepülőpilóta. Tizenöt éves kora óta repül, húszévesen indult először versenyen vitorlázógéppel, ahol második lett. Sokszoros magyar nemzeti bajnok, motoros műrepülésben huszonegyszer választották Az év sportolójának. Nemzetközi sikerei is jelentősek: Európa- és világbajnokságokon, világkupa-futamokon győzedelmeskedett. Hat évig zongorázott, a kjokusin karatéban kék övig jutott, több mint száz ejtőernyős ugrás van mögötte. Gyerekkora óta horgászik, szeret búvárkodni, síelni. Kevés szabad idejében fotózik és zenét hallgat. Ma már nem versenyzik, de a járványhelyzet javulásával egyre több repülőbemutatót vállal.