Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az elbirtoklással kapcsolatban számos téves vélekedés él a köztudatban, ezért érdemes a legfontosabb tudnivalókat sorba venni.
Gyakran tekintenek rá úgy, mint egy „törvényesített eltulajdonítás” lehetőségére, pedig valójában egy nagyon is logikus, ésszerű és a társadalom szempontjából hasznos jogintézmény. Jogfilozófiai alapja arra épül, hogy a különféle dolgok, természeti erőforrások – jelen esetben az ingatlan – tulajdonjogára bizonyos feltételek megvalósulása esetén „érdemesebb” az a személy, aki azt hosszú időn át rendeltetésszerűen használja, műveli, karbantartja, birtokolja, mint az az eredeti tulajdonos, aki jogait és kötelezettségeit nem gyakorolja.
A Polgári törvénykönyv szerint ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerzi, aki tizenöt éven át azt sajátjaként és szakadatlanul birtokolja. A fenti feltételek mindegyikének meg kell valósulni ahhoz, hogy elbirtoklás megvalósuljon. Érdekes kérdést vethet fel, hogy mit kell értenünk a „sajátjaként” kifejezés alatt? Sajátjaként birtokol, aki azt gondolja, hogy ő az ingatlan tulajdonosa, de az is , aki tisztában van azzal hogy az másé, de a saját birtoklását – okkal- véglegesnek tekinti és azt a külvilág felé is nyilvánvalóvá és egyértelművé teszi. ( Például termőföld esetében azon haszonnövényt termel, beruházást végez.) Természetesen nem fogja az ingatlant elbirtokolni, aki azt valamilyen jogcímen – például bérlet útján – kapta birtokba.
A szakadatlan birtoklás mint feltétel nem valósul meg, vagyis megszakad, ha a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti vagy tulajdonosi jogait valamilyen módon gyakorolja illetve ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Amennyiben az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.
A törvény szerint az új birtokos jogosult saját elbirtoklásának idejéhez hozzáadni azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, vagyis az örökhagyó birtoklási idejét az örökös a saját birtoklási idejéhez hozzászámíthatja.
A jogalkotó nem szabja feltételként az elbirtokló részéről a jóhiszeműséget, azonban kötelező szabályként kimondja, hogy elbirtoklással nem szerezhet tulajdonjogot az, aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos illetve alattomos úton került birtokba.
Dr. Szabó József
Szabó és Lenkefi Ügyvédi Iroda
tel: 06-30-445-0030
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu