Örökzöld tragédia

Amikor Madáchot 1852 augusztusában elfogták szabadságharcosok rejtegetése vádjával – a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth Lajos titkárát alkalmazta mint erdőkerülőt –, a pozsonyi vízi kaszárnyában, majd Pesten szenvedett el egy évig tartó vizsgálati fogságot. A börtönben krétával verseket rótt az asztallapra, és megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címmel. Arany János meghatározó, sőt vitatott szerepet játszott a mű útnak indításában, aminek könyvformátumú változatát 1862-ben adták ki. Közismert, hogy Zichy Mihály rézmetszetsorozatot készített hozzá, majd’ minden színből.

Szintén kerek évforduló: 1883-ban, 140 éve láthatták a nézők az ősbemutatót Paulay Ede rendezésében, az akkori pesti Nemzeti Színházban. A rendező élete kiemelkedő eseményének tartotta a színpadra alkalmazott változat megírását és az első előadást. A bemutató több szempontból is nagy jelentőséggel bírt, hiszen a mű addigra már tananyag volt az oktatásban, és a darabban Éva szerepét a kor ünnepelt dívája, Jászai Mari játszotta. Paulay sokoldalúságát dicséri, hogy maguk a jelmezek (Jászai Mariét kivéve) az ő ötletei alapján készültek. Hatalmas sikert hozott a korszellemnek megfelelő, történelmi tablót nyújtó előadás, a zeneszerző Erkel Gyula közreműködésével.

Nézzük tovább a sort! Újabb kerek évforduló következik, hiszen a drámát igencsak kedvelő Karinthy Frigyes 1913-ban írta meg „Madách Imrike után” Az emberke tragédiáját, amelynek töredékes részeit Karinthy Ferenc egészítette ki. A szeretetteli humorral és játékossággal szőtt irodalmi paródia ugyancsak színpadra került néhány éve, Kovács Levente rendezésében. A felnőtteknek szóló darabot a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház társulata 2013 tavaszán mutatta be.

A számok közül a mesebeli 7-es negatív értelemben szerepelt a darab utóéletében, mert 1947-ben betiltották. Egészen 1957 márciusáig – egy 1955. január 7-i változatot és még néhány alkalmát kivéve – nem is lehetett színpadra álmodni.

Rajzfilm formájában is találkozhatunk a drámai költemény eseményeivel, szereplőivel (lapunkban 2011 májusában erről nyilatkozott a rendező-forgatókönyvíró-tervező Jankovics Marcell). A mintegy harminc év munkáját magában foglaló, egyedi hangvételű animációs filmváltozat anno nem került moziba, de szerencsére napjainkban letölthető az internetről.

Híres rokonok nyomában. Az utóbbi évek egyik különlegessége a 2021-es Madách-napokon bemutatott, Márai–Madách (rokoni szálak) című dokumentumfilm, amely a két író családjának kapcsolatára világít rá. Márai Sándor nagybátyja, Grosschmid Károly 1907-ben vette feleségül Madách Imre egyik unokahúgát, Madách Alice-t, ekkortól létezik a kapocs. A Szekeres Éva és Lichtmanegger László készítette alkotás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának köszönhetően elérhetővé vált online is.