A legfontosabb az, hogy jó ügyet szolgálunk – vallja Lopes-Szabó Zsuzsa, a Györgytea ügyvezető igazgatója, aki nemrég elnyerte a 2020 Legsikeresebb Női Vállalkozója kitüntetést. Tizenhat évvel ezelőtt bölcsészből lett természetgyógyász üzletasszony azért, hogy segítse édesapja, a bükki füvesemberként ismert Szabó Gyuri bácsi munkáját.

A gyógynövényhasználat nem elavult gyógymód

– Honnan vette a bátorságot, hogy ekkorát változtasson az életén?!

– Úgy éreztem, hogy az édesapámnak szüksége van rám, az egyetlen gyermekére. 2004-ben kezdtük a vállalkozást, azelőtt még a miskolci piacon árulta a saját maga gyűjtötte gyógynövényeit. Dédelgetett egy elképzelést, amit nem tudott formába önteni. Számára a gyógynövényes tudás átadása a legfontosabb – én azért kellettem és kellek most is mellé, hogy neki semmi mással ne kelljen foglalkoznia. Ő csak röpüljön, és én majd söprögetek előtte, mögötte.

– Na de honnan tudta egy irodalomtanár, hogyan kell söprögetni?!

– Nem tudta. Sosem vonzott korábban az üzleti világ, nem tanultam közgazdaságtant – az olvasás érdekelt, verselemzést tanítottam. Egyébként az édesanyám családjából való örökség az irodalom iránti vonzódásom, ott keresendők a gyökerek: élt egy íróember elődünk, Jókai jeles kortársa, Vértesi Arnold. Aztán 16 évvel ezelőtt elkezdtem a legjobb tudásom szerint vezetni a vállalkozást, és a felszedett tudás mellett a tapasztalatok is fokozatosan megerősítettek, csiszoltak rajtam. De álmodni se mertem volna arról, hogy idáig jutunk, ahol ma tartunk.

– Milyen sikerek állnak a Györgytea mögött, mivel érdemelte ki a 2020 Legsikeresebb Női Vállalkozója kitüntetést?

– Anno az édesapám nappalijában egy számítógép és egy nyomtató működött, illetve egyetlenegy kolléganő, aki felvette a telefonokat, intézte az ügyeket. Ma már 52-en dolgozunk a cégnél, bárhová beköltöztünk, pillanatok alatt kinőttük, folyamatosan terjeszkedünk, most építjük az új csomagolóüzemünket, megcsináltuk a gyógynövénykertet… Mindezt Bükkszentkereszten, ahol édesapám él.

Gazdaságilag hatékonyabb lenne másutt, jobb inf­rastruktúra mellett építkezni, de lokálpatrióták vagyunk, nem akarjuk a vállalkozást elvinni. Onnan gyűjtjük a gyógynövényeket, és elsősorban a falubeli embereknek szeretnénk munkahelyet teremteni, lehetőségeket felajánlani. Időközben én is megszereztem a fitoterapeutaképesítést. Édesapámtól sokat tanultam, de közben egyre csak azt éreztem, hogy még többet szeretnék, és kell is tudnom a gyógynövényekről ahhoz, hogy tájékozottabb, egyszersmind hiteles lehessek én is.

– Számolgatok: 2004-ben Gyuri bácsi a 76. életévében járt, azóta van mobilapplikációjuk, webshopot üzemeltetnek, YouTube-csatornán adnak tanácsot, több városban található mintaboltjuk, egyesületet alapítottak, gyógynövénytúrákat szerveznek, évente megtartják a Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokat… Elárulja, hogyan tartja a lépést mindezzel egy természetközeli füvesember?!

– Sehogyan, de nem is kell neki. Édesapám egy karizmatikus ember, aki óriási hittel és meggyőződéssel tudja átadni a magas szintű szaktudását, és abban nincsen semmiféle zönge. Ő nem azért beszél a gyógynövényekről, mert azokat el akarja adni, hanem azért, mert a tudásával segíteni tud másoknak. Ő a cég arca és elméje, és én vagyok mögötte a szürke eminenciás, aki a kollégákkal karöltve a háttérországot működtetjük.

Alázatosan szolgáljuk az Ügyet, nagybetűvel, mert azt látjuk, hogy – különösen az évek előrehaladtával – az életben mindenkinek az egészsége a legfontosabb. A gyógynövényhasználat nem elavult gyógymód, nem az idősek „sportja”, érezhetően az egészségtudatosabb fiatalabb korosztályok, a kisgyermekes családok is egyre nyitottabbak rá.

– Sokan keresték, keresik önöket Covid-ügyben?

– Igen, megugrott az érdeklődők száma. Készítettem tavasszal egy kétperces videót, amit másfél millió ember ért el. Ugyanazt mondtam el, amit édesapám is képvisel: a mostani ismereteink szerint nem tudunk olyan gyógynövényt ajánlani, ami a koronavírust kiirtaná, gyógyítaná. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy karbantartjuk az immunrendszerünket, erre pedig a legkiválóbb a kakukkfű, a szurokfű, az orbáncfű vagy a fürtös menta teája; ezeket naponta igyuk.

Szabó Gyuri bácsi. Fotó: Kállai Márton

– Ön szerint miért kapta az emberiség ezt a járványt?

– Hadd idézzem az édesapámat. A természetben rend van, szabályok vannak. Minden növény, minden élet egy rendszernek a része, és azt teszi, amit neki tennie kell. Csak az ember nem érzi magát a természet részének, kihullott belőle – és erre rá is fizet az emberiség. Szerinte azért kaptuk a járványt, mert a mai ember nem hisz semmiben.

– Gyuri bácsi tavasszal ünnepelte a 92. születésnapját, ennél jobb referencia nem is kell a vállalkozásuknak. A természet patikája lenne a hosszú élet titka?!

– Ehhez a hosszú életkorhoz egészen biztosan hozzájárul, hogy naponta 6-8 csésze gyógyteát iszik. Például magas vérnyomás ellen megelőzésképpen, vagy ha úgy érzi, a máját kell támogatni, akkor aszerint válogat. Az édesapám puritán ember, aki egészségesen él: így étkezik, vigyáz a testsúlyára, nem dohányzik, nem iszik.

De véleményem szerint őt leginkább az tartja egészségesen, hogy dolga van az életben. Tevékeny szeretne maradni, mert a családján kívül még sok embernek szüksége van rá. A családunk Európában szanaszét lakik, de sokszor azért találkozunk Magyarországon, hogy édesapámat is láthassuk.

– Ön hol él?

– Tizenhetedik éve Svájcban a portugál férjemmel. Előtte laktam az USA-ban, Csehországban és Portugáliában – mindig is érdekelt, hogyan élnek más emberek, ezért sokat utaztam és éltem külföldön. A két lányunk közül az egyik Brüsszelben telepedett le, a másik Varsóban. Szóval sokat utazunk, hogy láthassuk egymást, de megszoktuk, nekünk így természetes.

– Fontos, hogy visszajelzést kapjanak, kinek mi és miként hatott?

– Létkérdés, hiszen a népgyógyászat is így épült fel: tapasztalati úton. Ez a tudás nem egy lezárt ismeret­anyag, hanem eleven, élő folyamat. Folyamatosan gazdagodik, árnyalódik. Például pár napja felhívott édesapám és elmesélte, hogy az egyik páciense teniszkönyöke szépen helyre jött a pásztortáska-tinktúrától – ez a tapasztalás hozzáadódik az eddi­giekhez, és mindig jönnek újak, sosem lesz vége.

– Valahogy úgy képzeltem, hogy a XXI. században szinte mindent tudunk már a gyógynövényekről…

– Ez óriási tévedés. Sajnos rendkívül korlátozott a tudásunk, szerintem úgy egy százalékát ismerjük annak, hogy mire képesek a növények. Tízezer növény él, amit nem használunk, nem ismerjük a lehetséges hatásait – holott biztosan mindegyiknek van valamilyen gyógyító hatása. Ezenkívül egy növényben több száz hatóanyag van. Hogy minden egyes növény esetében feltérképezzük, a hatóanyagok milyen szinten, milyen mennyiségben, milyen működési mechanizmussal vannak jelen, ahhoz hatalmas kutatócsoport és rengeteg pénz kellene.

Ráadásul a növény egy organikus lény, egyik évben nem ugyanolyan, mint a másikban; például, ha több napig eső éri, más hatóanyagok fognak dominálni. Egyelőre beérjük azzal a tudással, hogy például a citromfű biztosan nyugtató hatású, emésztési panaszokat enyhít stb. – és egyszer talán valaki végigveszi a teljesség igényével, hogy mi mindenre jó még.

Lopes-Szabó Zsuzsa. Fotó: Családi archívum

– Az orvosok egy része ellenségesen viszonyul a másféle tudáshoz, így a gyógynövényekhez is. Bántja ez?

– Azok az orvosok, akikkel mi kapcsolatban állunk, értelemszerűen nyitottak erre a tudásra, ismeretre. Édesapám különösen büszke azokra az alkalmakra, amikor orvos küldi hozzá a páciensét. A két leggyakoribb eset: nem kell még orvos a betegnek, és Gyuri bácsit javasolják, „majd ő rendbe hozza magát”, vagy az orvostudomány már nem tud mit tenni a betegért, és a természettől várnak valamiféle csodát, ami nemegyszer meg is történik.

Ugyanakkor tudni kell, hogy a természetgyógyászat határai limitáltak. A mentőautóban nem gyógyteát kap az ember az infúzióban; vannak olyan szükséges „kemény” gyógyszerek, amiket nem lehet gyógynövényekkel helyettesíteni. Mindennek megvan a helye, ezt kell felismerni.

– Van olyan készítmény, amit ön rendszeresen fogyaszt, akár megelőzés céljából?

– Kakukkfűtinktúrát szinte mindennap iszom, és nagyon szeretem a cickafarkfüves teakeveréket, a nők teáját. Fitoösztrogén-tartalmú növényeket tartalmaz, amik hormonpótló hatásúak; nagyon ajánlott lenne fogyasztani a nőtársaimnak.

– A természetgyógyászatra is igaz, hogy a hitünk és az akaratunk sokat tehet hozzá a gyógyuláshoz?!

– Igen, a meggyőződés rendkívül erős kapaszkodó lehet. Visszajelzések alapján a Babaváró teakúrát tisztességesen betartók harmadánál megszületett a vágyott kisbaba. Azt szoktam mondani: olyan mindegy annak a boldogságban úszó párnak, hogy miért jött össze végre a várva várt baba, a gyógytea vagy a teába vetett hitük miatt, a végeredmény a fontos.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.