Louis Pasteur kémikus, mikrobio­lógus a XIX. században több új eljárást is kidolgozott, amelyek jelentős változásokat hoztak az orvoslásban: védőoltásokat fejlesztett ki a veszettség és a lépfene ellen, az immunizálással tömegek életét tudta megmenteni.

Aki megelőzte Pasteurt

Az éppen 200 éve született tudós talán leg­ismertebb eredménye a ma pasz­törizálásként ismert tartósítási eljárás kidolgozása, melynek során folyékony élelmiszereket kezelt úgy, hogy elpusztította a bennük lévő mikroorganizmusokat. De ­biztos, hogy Pasteur volt Európában az első, aki felismerte ezt a módszert?

„Olvasóink közül kevesen fogják e nevet ismerni” – írta a Grafikai Szemle több mint száz évvel ezelőtt Preysz Móricról (1829–1877), és a lap megállapítása valószínűleg ma is igaz. Pedig a kémikus, akit a szabadságharc leverése utáni években felkértek a tokaji bor minőségromlásának megakadályozására, feltalálta a pasztőrözést. Legyünk pontosak: ha már Pasteur előtt sikerült kidolgoznia az új eljárást, akkor hívhatnánk inkább prey­sze­zésnek. Ez az elnevezés persze ma már hivatalosan nem lehetséges. Hiszen hiába dolgozta ki eljárását 1861-ben a borok minőségének javítására, és a következő évben már meg is jelentek eredményei a Gazdasági Lapokban, mégis Pasteur neve vált híressé, aki három évvel később publikálta a kutatásait.

Szénán vagy lógatva

Preysz Móric a következőképpen foglalta össze a tokaji aszúval kapcsolatos tartósító eljárásának lényegét a Gazdasági Lapok 1862-es lapszámaiban:

„A bor tiszta palackba öntetik azon vigyázattal, hogy a palack nyaka üresen maradjon, mert a bor a melegítés által igen kiterjedvén, a hideg állapotban egészen teletöltött és bedugaszolt palaczk a melegítésnél szétrepedne. Azután a palaczk bedugaszoltatik és a dugasz leköttetik. Az így elkészített palack, hideg vízzel megtöltött fazékban tűzre állíttatik, és ott a víz forrásig bevittetvén, két három perczig hagyjuk azt forrni. Miután elvevén a fazekat a tűztől, azt lassan kihűlni engedjük.”

Persze felmerülhet a kérdés, hogy a lezárt palack nem reped-e szét a forralás hatására? A tudós erre is megoldást talált: ha valaki emiatt aggódik, akkor a palackot nyitva kell a vízbe tenni, majd melegítés után később bedugaszolni, valamint a palack – szénára állítva vagy lógatva – nem érintheti a fazék fenekét. Preysz azt is hangsúlyozta, hogy ez a módszer csak az aszúknál működött, tapasztalatai szerint „közönséges asztali bort” nem lehetett így kezelni.

Preysz Móric megoldotta a tokaji borok utóerjedésének problémáját. Forrás: dka.oszk.hu

Preysz fontos célt tűzött ki maga elé. Szerette volna, hogy a magyar borokat jobban lehessen értékesíteni, exportképesebbé tenni. Ezért folyamatosan vizsgálta azokat, akadémiai székfoglalójában például csaknem 200 mintát mutatott be. Szőkefalvi-Nagy Zoltán kémikus azt is hangsúlyozta, hogy Preysz elemezte a szeszmentesített borok hatását, és kimutatta, hogy a bor gyógyító (vagyis inkább erősítő) ereje nem az alkohol-, hanem a foszfáttartalommal hozható összefüggésbe. Neves orvosok kipróbálták Preysz szeszmentesített tokaji aszúborát, és főként gyermekek gyomor- és bélbántalmainak kezelésénél értek el jó eredményt.

De nem csak a borászok köszönhettek sokat Preysz éles eszének, hanem több iparág képviselői is. Amikor a pesti reáliskola tanára lett, foglalkoztatni kezdte a pesti világítás korszerűsítése: ennek eredményeként 1858-ban bevezették a városban a gázvilágítást. A gyertya és a petróleumlámpa után ez különösen nagy újdonságot jelentett. Az 1860-as években olyan készüléket szerkesztett, amely növelte a világító gáz fényerősségét. Az eszközt auxi­pho­ton­nak nevezte, és ezzel a találmányával megelőzte Carl Auert.

Preysz a vízvezetékrendszer kiépítését is sürgette. Folyamatosan végzett vízvizsgálatokat, és megállapította, hogy a pestiek rossz minőségű vizet fogyasztanak. Munkájának hatására 1868-ra korszerű vezetékrendszer épült ki a városban. A Balaton vizével kapcsolatban is volt fontos megállapítása: közölte, hogy a tó nem egyszerű fürdőhely, hanem gyógyfürdőközpont is lehetne.

A pestiek neki köszönhetik a vezetékes vizet. Fotó: Kállai Márton

Az üveg díszítése

A Természettudományi Társulat közlönyében 1867-ben jelent meg Preysz Móric leírása az üvegdíszítés eljárásáról:
1. A savval étetés ilyetén alkalmazására a későbbi csiszolás végett csupán tükörüveg használható, mely emelkedésekkel nem bír.
2. Az üvegen kívánt rajz erős papíron elkészíttetvén, abból minden vonás kivágatik.
3. A megmaradó papír keményítőpéppel a jól tisztított üvegtáblára ragasztatik, és súlyokkal egyformán megrakva megszáríttatik.
4. Szárítás után az egész papír, s az üvegnek minden része, melyet nem kívánunk megtámadtatni, olvasztott paraffinnal bevonatik, mi a papírt szinte úgy, mint a keményítőpépet teljesen áthatja, s ezután a paraffin mindenütt, hol az étetendő vonásokra kifolyt, gondosan eltisztíttatik.
5. Az így elkészített üvegtábla folysavval leöntetik; ha a sav elég concentrált, úgy az étetés fél óra alatt elegendő mélységre hat be, miután az üvegtábla lemosatván, néhány órára vízbe állíttatik; ekkor a papír az üvegtől könnyen elválik; némelykor azonban késsel kell azt levakarni, a mi azonban nem árt, mert épen csak a fedőrétegnek az üveghez való ezen erős tapadása biztosítja a rajznak tisztaságát.
6. Tisztítás után az üveg finom sorlával (Smirgel) megcsiszoltatik.

A világhírre érdemes szakembernek köszönhető a fővárosi utcák gázra alapozott közvilágítása. Fotó: Fortepan, Kurutz Márton

Amint az a XIX. században szokássá vált, a jeles tudós személyek nagy felelősséget éreztek a társadalomért és annak jobbításáért. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, előadásokat tartott a Természettudományi Társaságban, alelnöke volt a Pesti Tornaegyesületnek, és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége számos írásában is tükröződik. Szorgalmazta az üvegmaratás iparágának meghonosítását, ezért saját kutatásokat is végzett. Vizsgálta az oxigént és a rubídiumot. Ez utóbbi elemet tanítványával 7 liter ökörvérben próbálta kimutatni, és sikerrel járt. Ezzel ő bizonyította először, hogy az elem megtalálható az állati mikroelemek között – azóta az is kiderült, hogy ez a mikroelem elhanyagolható.

A Kémiai Közlemények 1979-ben így emlékezett Preysz Móricra: „Minden pesti polgár, ha kinyitja a vízcsapot, vagy ha meggyújtja tűzhelyén a gázt, ha a nevét nem is tudja, őrá gondolhat hálával. Preysz Móric is hozzájárult ahhoz, hogy Pest világvárossá fejlődjék. Mintakép lehet szemünkben: a szerénység, kitartás és az önzetlenség példaképe”.

Hozzászólások

Friss cikkek

Piroska és a juhászok
Konténerek vízen és szárazföldön
Mivel horgássz hideg vízben? – Ellenállhatatlan hideg vízi aromák
A Szabad Föld az AGROmashEXPO vendége volt
Megjelent a Szabad Föld legújabb lapszáma
2023.01.27.
Használjuk a hideget
Ne várjon, amíg késő lesz!
Szerdától látogatható 41. AgromashExpo és AgrárgépShow
Meghallgat, társalog, inspirál és elkísér
Eltávozott az isteni Lollo
Az elfelezett alma
Protokoll síron innen és túl
Júniusig lehet pályázni
2023.01.20.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.