Kő Ferenc rejtélyes és nem mindennapi festményeit különleges effektek segítségével, szinte interaktív módon ismerhetik meg a látogatók, a szemük láttára fedik fel titkaikat.

Apró részecskék rejtette képek

Még hogy sötétben nézni festészeti kiállítást?! Ki hallott már ilyet?! Márpedig sokan kíváncsiak egy ilyen tárlatra. Nem is kell messzire menni a világban: nálunk is van már ilyen. A kecskeméti Kő Ferenc alkotói tevékenységének védjegyét mára az UV-fénnyel „megbolondított” képei adják.

A negyvenhét esztendős művész gyerekkora óta forgatja az ecsetet, és elmondhatja magáról, hogy sikerült megvalósítania az álmait. Mivel nem vették fel a Képzőművészetire, így a kilencvenes évek elején az Óbudai Festőiskolában leste el a szakmai fogásokat Gyémánt Lászlótól és Urbán Györgytől. Aztán tanulmányútra ment Milánóba, ahol Filippo Degasperi olasz festőművész vette a szárnyai alá.

Történelmi, irodalmi, zenei témákat örökített meg vásznain, majd felelevenítette a kecskeméti polgármesteri portrék készítését. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve speciális technikával kezdett kísérletezni.

– Egy időben a szórakozóhelyekre úgy engedték be a vendégeket, hogy a csuklójukra olyan pecsétet nyomtak, ami csak UV-fényre vált láthatóvá. Először ügyet sem vetettem rá, de egyik alkalommal a homlokomra csaptam: ezt az effektet én is ki fogom próbálni a festésnél. Aztán a barátomtól hallottam, hogy létezik UV-lámpa, gyorsan be is szereztem egyet.

Már „csak” megfelelő színezőanyagokat kellett találnom, szerencsére a művészellátóban rábukkantam UV-fényre érzékeny, fluoreszkáló, illetve foszforeszkáló pigmenteket tartalmazó festékekre, amiket elkezdtem összekeverni egymással és a hagyományos akrillal. Eleinte csak egy-egy színt használtam, és csak egy-egy vonalat rejtettem el a kompozícióimban, de aztán felbátorodtam. Összehozott a sors egy különleges festékeket gyártó magyar céggel, nekik köszönhetően jobban megismerhettem a technikát, arról nem is beszélve, hogy bőségesen elláttak színes alapanyagokkal.

Azt is mondhatnánk, jó játék ez, maga az alkotó sem tiltakozik ellene. Azzal, hogy még egy réteget vagy motívumokat visz fel a vászonra, „jól elrontja” az először megfestett képet. Ám ha UV-világítással pásztázzuk, sorra feltárulnak a titkok, olyan formák, felületek válnak láthatóvá, melyek a természetes fénynél rejtve maradnak. Így két egyenértékű, ugyanakkor külön-külön is élvezhető kép tárul a közönség elé.

Miközben a kiállításon szemlélődők egy váratlan pillanatban elvarázsolódnak, a sötétségbe boruló teremben lézercsóva vetül a műalkotásokra – s a morajlás hamar átcsap álmélkodásba. Kő Ferenc immáron rátalált a saját útjára, amit csinál, az sokak szemében egyedi. Ezeket a festményeit először Berlinben tárta közszemlére, ahol nagy sikert aratott.

Aztán szülővárosában, Kecskeméten is bemutatkozhatott. Leginkább külföldön kapkodnak utána, Bécsben többször rendeztek neki tárlatot, és rendszeresen megfordul nemzetközi művészeti vásárokon, például Dubajban vagy Párizsban.

– Hétközben a kecskeméti műtermemben alkotok, hétvégén pedig a fővárosban az általam alapított Titok Galériában tartózkodom. Újabb bravúrokon töröm a fejem, szeretnék „mozgóképeket” létrehozni, vagyis három réteget képezni, világító, foszforeszkáló elemekkel. Tervezem a galéria bővítését is, egy UV-birodalmat akarok berendezni, benne „szellempincével” – de ez még titok!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.