Elsőgenerációsként is jól meg lehet élni a borászatból, ha az ember lelkiismeretes és kreatív. A Losonci család hathektárnyi szőlőből évi tízezer palack minőségi nedűt ad el. Javarészt vörösborokat, s ez az első termő évük a purcsinból, az őshonos magyar fajtából.

Bioborok Gyöngyöspata lankáiról

Fehérborvidékként ismerik a Mátrát az utóbbi száz évben, de előtte több száz évig a vörösről tartották számon. Losonci Bálint és felesége, Lívia visszatalált a régi gyökerekhez: Pinot Noir, kékfrankos, syrah – leginkább ezekről nevezetes a gyöngyöspatai Losonci Pince, s van még rajnai rizlingjük is.

Három éve telepítettek őshonos magyar fajtákat. Ültettek kékbajorból, tihanyi kékből fél sort, de purcsinból sikerült a legtöbb oltvány. Ebből nemrég került az első termés a pincébe, úgy százhúsz liter bor lesz belőle. Reményeik szerint, ha jó ütemben erősödnek a tőkék, öt év múlva ezer palackkal készíthetnek.

Külön öröm, hogy nem egyedül vágtak bele: másik két pincészet birtokán hasonló eredménnyel termettek az őshonos fajták. Abban bíznak, hogy pár év múlva Gyöngyöspata nevét együtt említik a ré­­gi magyar fajtákkal.
Összefogásból errefelé nincs hiány. Szükség is van rá, mert a vidéki gasztronómia és turizmus csak így képes működni. Minden évben megrendezik a Vulkanikus Borok Fesztiválját, ami csaknem hatszáz résztvevővel zajlik. Közösségi ház épül, ahol borkóstolókat, gasztronómiai bemutatókat tartanak majd.

Losonciék legfőbb célja, hogy olyan bort tegyenek az asztalra, amellyel öregbítik a borvidék hírnevét. Ezért az elmúlt másfél évtizedben a három gyermekük mellett legfőképpen a szőlő és a bor minőségére koncentráltak.

Amikor 2004-ben belevágtak, egyharmad hektárnyi szőlőtőkéket vettek meg, hogy kipróbálják, van-e kitartásuk hozzá. Sikere lett a boraiknak. Idővel további földterületeket vásároltak és vettek bérbe, ahol tizenötféle szőlőt telepítettek. A család megélhetéséhez ez elegendő és fenntartható vállalás. Főként, hogy szinte mindent kézzel végeznek. A felsőbb ár- és minőségi kategóriás boraik javarészt Olasz- és Franciaország éttermeibe kerülnek.

2014 óta bioborászok. A szőlő minősített ültetvényről származik. A permetezési koktéljainkban (ami­re szigorú szabályok vonatkoznak) akad például narancsolaj is, ami javítja a tapadást. Kísérleteznek zsurló-, kamilla-, csalán- és fűz­fa­vég­teákkal is. Rézből a megengedett mennyiség tizedét használják, ennyi viszont kell a szőlő szöveteinek megerősítéséhez.

Legújabban a natúr bor irányt követik, ami a leginkább beavat­kozásmentes borászat. Kén például csak a folyamat legvégén, minimális mennyiségben kerülhet a borba.

A szőlészetben ugyanígy a természetességre törekednek. Virágzás előtt leszednek pár levelet a fürtök körül, hogy jobban érje őket a levegő és a nap, így lecsökkentve a betegségek lehetőségét. A sorok közti gazt nyáron lekaszálják. A talaj nincs feltörve, ami miatt kevesebb szőlő terem, de az koncentráltabb és karakteresebb ízű lesz.

Főleg a Gereg dűlőn, aminek különlegessége és egyben nehézsége, hogy a vörösagyagba andezites és meszes törmelék, málladék vegyül. Az előbbi ásványos-sós karaktert ad a bornak, az utóbbi a savakat teszi markánsabbá.

Október végén jártunk ott: míg a sárga-vörös színbe öltözött tőkék megpihennek, Bálint a borászatra koncentrál. Lívia a szőlészetben segít sokat, de ő elsősorban háziasszony és családanya. Racionálisabb és óvatosabb, míg a férje álmodozó és kísérletező. Ketten együtt működnek kitűnően – tizenöt esztendő rá a bizonyság.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.