Hogyan jár el a bíróság becsületsértés esetében? Jogi történetünk ezzel foglalkozik.

Jogi esetek – Becsületet sértett

Egy férfi nem volt megelégedve a hatósági ügyintéző munkájával, ezért egyik nap bement a hatósághoz, és hangosan a következőket mondta a nőnek: „Lakosságellenes, kegyetlen, embertelen, mindig buta, még a nyolc általánosa sincs meg, ezért azonnal mondjon fel!”

Ezt a helyiségben lévő többi ügyfél is végighallgatta, így az ügyintéző feljelentette a férfit. A feljelentésben leírta, hogy a férfi már korábban is zaklatta őt, és rendszeresen tanúsít ilyen magatartást, célpontjai állami szervek, minisztériumok, ügyintézők.

A bíróság első fokon a férfit bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében, megrovásban részesítette, és kötelezte az eljárási illeték megfizetésére. A férfi fellebbezett, de a másodfok helybenhagyta az első fok határozatát. Ezután a férfi felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Kúriára, és kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, mert szerinte jogszabályt sértett az eljárása során.

A Kúria a férfi indítványát nem találta alaposnak, és a korábbi ítéleteket hatályukban fenntartotta. A Kúria megállapította, hogy a „lakosságellenes” kifejezés negatív, de nem gyalázkodó, tartalmában semleges. A „még a nyolc általánosa sincs meg” kijelentés becsület csorbítására nem alkalmas, az iskolai végzettség ténykérdés, és nem a társadalmi megbecsülés függvénye.

Más a helyzet a „kegyetlen, embertelen, mindig buta” kifejezésekkel, mert ezek már gyalázkodó jellegűek, emberi minőségre vonatkoznak. A sértett ezek szerint azért látja el a munkakörét, mert bizonyos emberi értékek hiányoznak belőle, és ráadásul minden élethelyzetben buta is, ezért a mindenkit megillető társadalmi megbecsülésre se tarthat igényt. Mivel az ügyintéző közszereplőnek nem minősül, ezért magasabb tűrési fokra nem kötelezhető.

A becsületsértés magánvádas bűncselekmény, azonban közvádas abban az esetben, ha a becsületsértést az igazságszolgáltatás során eljáró személyek, vagyis bíró, ügyész, rendvédelmi szerv tagja sérelmére követik el.

Jogesetünkben a sértett nem tartozott a felsorolt személyek közé, így magánvádas bűncselekményről van szó, ilyenkor az eljárási szabályok az általánostól valamennyire eltérőek. Ha magánvádas bűncselekmény miatt tett a sértett feljelentést, és az ügyészség a vád képviseletét nem veszi át, akkor a feljelentés elbírálására nem az ügyészség lesz jogosult, hanem a bíróság részére továbbítják azt.

A magánvádas eljárásban a tárgyalás megkezdését követően a magánvádlót (sértettet) mint tanút hallgatják meg.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.