A férfi hosszú időn keresztül csalárd módon jutott bankszámlaadatokhoz, amiket aztán jogtalan haszonszerzésre használt. Az így megszerzett vagyont a megélhetésére fordította.

Jogi esetek – Furfangos csaló

Jogesetünk csalója 2016 nyarától 2017 tavaszáig több mint 30 embert vert át. A férfi álláskereső portálokon olyan álláshirdetéseket tett ki, ahol idős embereknek bevásárláshoz kért segítséget. A jelentkezőktől elkérte a bankszámlaszámukat, hogy a bevásárláshoz szükséges összeget át tudja utalni a részükre.

Miután megszerzett néhány bankszámlaszámot, más hirdetési felületeken ingatlanokat hirdetett meg kiadásra. A lakásokat bérelni szándékozóktól előleget kért, amit valamelyik állásinterjú-jelölt bankszámlájára utaltatott át. (Így a kicsalt pénz nem a saját nevén lévő számlára érkezett be.)

A pénzhez úgy jutott hozzá, hogy a számlatulajdonossal bevásároltatott magának, és a fennmaradó összeget készpénzben kérte el (a bevásárlónak is fizetett valamennyit munkadíjként). A foglalás esedékességét megelőzően mindig értesítette a bérlőket, hogy sajnos mégsem elérhető az ingatlan, és megígérte, hogy az előleget visszautalja, amit aztán sose kaptak meg a sértettek.

Előfordult, hogy a sértett elment az ingatlanhoz, ahol közölték vele, hogy sosem volt kiadó. A megkárosítottak végül a rendőrséghez fordultak.

Az első fok 35 rendbeli csalás vétségében 4 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte a csalót, valamint vagyonelkobzást rendelt el csaknem egymillió forint értékre. A férfi fellebbezett, a másodfok valamelyest enyhítette a büntetést, 3 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra mérsékelte.

A férfi a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Kúrián, hosszasan eljárásjogi szabálysértésekre hivatkozott, és azt állította, hogy ártatlan. Többek között vitatta, hogy a csalásokat üzletszerűen követte volna el.

A Kúria szerint nem történt eljárásjogi szabálysértés, továbbá kifejtette, hogy a csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. Ilyenkor a sértettnek a valótlanságot valónak tüntetik fel (a sértettek azt hitték, kiadó az ingatlan, illetve valakinek bevásárolnak és arra kaptak pénzt).

A férfi hosszú időn keresztül csalárd módon jutott bankszámlaadatokhoz, amiket aztán jogtalan haszonszerzésre használt. Az így megszerzett vagyont a megélhetésére fordította. A Kúria kimondta, hogy az üzletszerűséget mint minősítő körülményt is törvényesen állapították meg.

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A Kúria a másodfok ítéletét hatályában fenntartotta.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.