A balesetet szenvedett férfi beperelte a munkáltatóját, többek között a keresetveszteség megtérítését, kártérítést és sérelemdíjat kért keresetében.

Jogi esetek – Ki a felelős?

Egy férfi szer­ke­zet­laka­tos­ként dolgozott. Foglalkoztatását megelő­zően foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton vett részt, ahol az orvos egy évre alkalmasnak ítélte a munkavégzésre, de azzal, hogy csak nappal dolgozhat, és balesetveszélyes munka nem javasolt számára. Nem dolgozhatott magasban, mélyben, zárt térben, mozgó munkaeszközök és munkaeszközök mozgó elemei között.

A férfi egy súlyos U vasat mint megmunkálandó anyagot készített elő a másnapi munkavégzéshez (méretezte), azonban ahogy a mérőszalagért nyúlt, a nadrágjának a kantára beleakadt a vasba és a több mint 140 kilogrammos munkadarab rázuhant a férfi másik kezére. Ennek következtében több ujja eltörött, és alkalmatlanná vált a lakatosmunka végzésére.

A férfi beperelte a munkáltatóját, többek között a keresetveszteség megtérítését, kártérítést és sérelemdíjat kért keresetében. Arra hivatkozott, hogy megfelelő eszköz nem állt rendelkezésére a megmunkálandó munkadarab rögzítéséhez, így a munkáltató felel a neki okozott kárért.

A munkáltató csak a keresetveszteséget ismerte el, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a balesetet a felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartása okozta. Az egyszerű munkafolyamat nem hordozott baleseti veszélyt, az ok a felperes figyelmetlen munkavégzése volt. Ha a munkadarabot nem tudta rögzíteni, úgy nem lett volna szabad a munkamozzanatot elvégeznie.

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállaló is közrehatott a baleset okozásában, így 50-50 százalékos kármegosztást alkalmazott, és sérelemdíjként is kevesebbet ítélt meg.

A férfi fellebbezett, de a másodfokú bíróság csak a keresetveszteséget ítélte meg, egyebekben a felperes keresetét teljes egészében elutasította, mert szerinte a baleset kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartásának a következménye volt, a munkáltatót munkavédelmi sza­bály­szegés nem terhelte. A felperesnek műszaki végzettségűként tudnia kellett, hogy a munkadarabot rögzíteni kell megmunkálás előtt.

A felülvizsgálat során a Kúria kimondta, hogy a baleset okaként a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása nem állapítható meg. A munkáltató is többszörösen vétkesen közrehatott azzal, hogy nem biztosította a munkafolyamat biztonságos végzéséhez szükséges eszközt és személyzetet, nem ellenőrizte a balesetveszélyes tevékenységet.

A Kúria a másodfok ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta: a kármegosztást 80-20 százalékban határozta meg az alperes terhére.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.