Köztudomású, hogy a megújuló energiaforrások a környezet kíméletét szolgálják, ezért azok látványa nem zavaró, még a helyi védettség alatt álló épületeknél sem.

Jogi esetek – Napelemek a háztetőn

Egy településen a hatóság észlelte, hogy az in­gat­lan­tulaj­do­nos a lakóháza tetőszerkezetére napelemeket helyezett el úgy, hogy ezt megelőzően nem tett eleget a vonatkozó településképi bejelentési kötelezettségének. A hatóság az ingatlan tulajdonosával szemben eljárást indított, ennek során határidő kitűzésével kötelezte a napelemek eltávolítására egy önkormányzati rendeletre hivatkozva (ez tiltotta a napelemek kihelyezését, ha azok a közterületekről is láthatóak).

Az ingatlan tulajdonosa bírósághoz ment, és kérte a határozat megsemmisítését. A bíróság azonban a Kúriához fordult azzal, hogy semmisítse meg ezt az önkormányzati rendelkezést, mert megítélése szerint településkép-védelmi szempontból nem indokolt a napelemek elhelyezésének korlátozása vagy kitiltása.

Köztudomású, hogy a megújuló energiaforrások a környezet kíméletét szolgálják, ezért azok látványa nem zavaró, még a helyi védettség alatt álló épületeknél sem.
A Kúria az indítvánnyal kapcsolatban azt vizsgálta, hogy a településkép, a kulturális örökség védelme miként egyeztethető össze egy másik közérdekkel, a környezetvédelemmel.

A Kúria megítélése szerint mivel az önkormányzati rendelet nem tiltja a napelemek elhelyezését, csak láthatósági szempontból korlátozza azt, így figyelemmel van a fenntartható fejlődésre is, de szem előtt tartja a kulturális örökség, a településkép védelmét is.

Egy városképi megjelenés olyan cél, amely alapján akár a tulajdonjog részjogosítványai is korlátozhatóak. Az egészséges környezethez való jog is korlátozható. A környezet védelmi szintje csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest nem lehet aránytalan. A kulturális örökségvédelem, a településkép védelme olyan fontos közérdek, hogy ezért a környezet védelmi szintje korlátozható.

Alapjogok korlátozása esetén gyakran használatos ilyen esetekben az úgynevezett szükségességi-arányossági teszt. Ennek a lényege, hogy három lépcsőt kell megvizsgálni. 1. Alkalmasság vizsgálata: a cél és az eszköz között van-e logikai kapcsolat. 2. Szükségesség vizsgálata: megvizsgálnak más alternatívákat, hogy azokkal nem lehetne-e elérni az adott célt. 3. Arányosság vizsgálata: a cél és az okozott jogsérelem arányban áll-e egymással.

A fenti jogesetben is azt vizsgálta a Kúria, hogy a kulturális örökségvédelem, a településkép védelme érdekében valóban szükséges-e az egészséges környezethez való jogot korlátozni.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.