Király a javából

Nyolcévesen már érsek volt és jegyben járt, tizenöt évesen királlyá választották, pedig nem csörgedezett uralkodói vér az ereiben. Mégis pontosan tudta, hogyan kell uralkodni. Hunyadi Mátyás 580 éve született.

LakóhelyemMarle Tamás2023. 02. 28. kedd2023. 02. 28.
Király a javából

A törökverő Hunyadi János második fia, Mátyás 1443-ban született. Mivel feb­ruár 23-án látta meg a napvilágot, vélhetően a 24-én ünnepelt Mátyás apostolról kapta keresztnevét. Édesapja ebben az időben már a nemzet bálványa, aki folyamatosan honvédő háborút vív a törökkel, ennélfogva igen kevés ideje jutott a családra. Ennek ellenére kiváló humanistákat szerzett fia mellé.

Ugyan a köztudatban Vitéz János él mint a leendő király nevelője, ám a püspököt igencsak lekötötték politikai elfoglaltságai, így nem valószínű, hogy túl sokat foglalkozott a gyermek nevelésével. A lengyel humanista, Sanocki Gergely viszont biztosan tanította Mátyást, ahogyan a családi hátteret is bizonyára édesanyja, Szilágyi Erzsébet biztosí­totta.

Noha Hunyadi János kevés időt töltött a családi fészekben, ez nem jelenti azt, hogy sohasem látta volna fiát. Mátyás már kisgyerekként elkísérte több hadjáratra édesapját, részt vett tárgyalásokon, sőt sokszor ő fordított, ugyanis kiválóan beszélt magyarul, latinul, csehül, németül, törökül, és egy kicsit románul is tudott. Komoly tapasztalatokra tett szert, miközben folyamatosan művelte magát. Saját édesapja sem tudott olvasni, és a kor nemesi gyermekeit sem jellemezte, ahogy ő falta a latin szerzők műveit és a hadtudományi munkákat, megismerkedett többek között Nagy Sándor és Hannibál életével.

Mindössze nyolcévesen – nyilvánva­lóan édesapja munkája nyomán – elnyerte az ilyvói (lembergi) érseki címet, majd ugyancsak az 1451. évben el is jegyeztették, és 1455-ben egyházi áldásban is részesült ifjú arájával.

A Hunyadi és a Cillei család közötti régi viaskodást egy házassággal kívánták elsimítani a családfők, így házassági szerződést kötöttek Mátyás és a két évvel idősebb Cillei Erzsébet között. Ennek értelmében a lány Hunyadi János udvarába került, Mátyás pedig Habsburg V. László mellé királyi kamarásnak. A házasságot a gyermekek vélhetően nem hálták el, és Erzsébet röviddel később elhunyt.

A törökverő édesapa halála után elmérgesedett a Hunyadiak és a Habsburg–Cillei párt között a konfliktus, ami előbb egy Cillei Ulrik elleni merénylethez, majd Hunyadi László kivégzéséhez vezetett. Mátyás fogolyként újra V. László mellett találta magát, az ifjú Habsburg uralkodó azonban hamarosan szintén meghalt.

Büntetlenség vagy nyakvilla

Még tizenötödik életévét sem töltötte be Mátyás, amikor prágai fogsága alatt többen is azon munkálkodtak, hogy kiszabaduljon és trónra kerüljön. Szintén V. László kíséretével érkezett Prágába Vitéz János, aki korábban kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a Hunya­diakkal. Rögtön tárgyalásokba fogott a csehek kormányzójával, Podjebrád Györggyel, aki örömmel látta volna, ha V. László magyar trónját megszerzi Mátyás, és közben segít neki lecsapni a cseh koronára. Megállapodásuk pontosan erről szólt: az ifjú Hunyadi vegye feleségül lányát, Podjebrád Katalint, foglalja el a magyar trónt, majd küldjön neki magyar főpapokat, akik megkoronázzák. A huszita Podjebrádnak ugyanis a trónra lépéshez igen nagy szüksége volt az egyház támogatására.

Szerencséjére a hazánkban tartózkodó Carvajal bíboros közbenjárt érte, azért, hogy minél hamarabb tető alá lehessen hozni egy oszmánellenes hadjáratot. Az egész megegyezés azonban titokban folyt, ezalatt ugyanis Magyarországon egészen másról folytak egyeztetések, bár a cél ugyanaz volt: Mátyás trónra kerülése.

Történt ugyanis, hogy Szegeden Szilágyi Erzsébet és fivére, Mihály megegyeztek Garai László nádorral, hogy Mátyás majd feleségül veszi annak lányát, Annát. Cserében Garai és a Hunyadi-ellenesek hozzájárulnak Mátyás megkoronázásához. A nagybácsi azonban biztosra ment a királyválasztó országgyűlésen: több ezer katonájával körbevette a Rákos mezejét, és ugyan büntetlenséget ígért Hunyadi László gyilkosainak, de felállított egy nyakvillát és egy mészárosasztalt azok számára, akik nem Mátyásra adnák le a szavazatukat.

Új viszonyok

Az 1458. január 24-én, távollétében megválasztott Mátyásnak korántsem volt könnyű a helyzete. Kérdéses volt, hogy mennyire fogják aztán elfogadni, hiszen az igen fiatal ember ereiben nem csörgedezett királyi vér. Ráadásul kimerült és elszegényedett az ország a törökellenes küzdelmek és a polgárháború miatt, és még a Szent Korona sem volt idehaza.

Mindezt tetézte, hogy Mátyás másban állapodott meg házasságügyben, mint nagybátyja.

A tizenöt éves uralkodó azonban nem jött zavarba. Szép sorban félreállította az ország leghatalmasabb urait. Nem vette feleségül Garai Annát, háttérbe szorította nagybátyját, Szilágyit, öt hónap után leváltotta nádori méltóságából Garai Lászlót, valamint Újlaki Miklóst az erdélyi vajda és a szlavón bán pozícióból.

Újlaki életútja felettébb érdekes, hiszen amíg korábban Hunyadi János mellett harcolt évekig, addig vezérszerepet vállalt Hunyadi László kivégeztetésében. Bizonyára nehezen emésztette meg, hogy amíg ő, akinek felmenői már Nagy Lajos idején is az ország főméltóságai között voltak, most háttérbe szorult, és egy olyan nemesfiú került a trónra, akinek az apja még az Újlakiakat is szolgálta.

Garai szintén részese volt Hunyadi László kivégzésének. Viszont Mátyás intézkedései után hirtelen egy oldalra kerültek mindketten Szilágyi Mihállyal.

A Garai–Szilágyi–Újlaki szövetség mesterkedésének eredményeképpen 1459-ben Németújváron magyar királlyá választották Habsburg III. Frigyest, aki innentől kezdve használta a magyar királyi címet, és emiatt később még több pénzt tudott kérni a koronáért. Mindeközben a huszita zsoldosvezérek is – Giskra a Felvidéken és Vitovec Szlavóniá­ban – ellene fordultak. Újlaki korábban feleségül adta Jeronima nevű leányát Podjebrád György fiához. Még a koronát is felajánlotta a fiúnak, bár ebből nem lett semmi.

És ki állt mellette?

Mitévő lett Mátyás ebben a helyzetben? Röviddel trónra kerülése után hadjáratot indított, és elkezdte megtisztítani a Felvidéket a csehektől. Legfőbb támasza kancellárja, Vitéz János ugyan évek óta püspök volt, de eredetileg egy szlavóniai kisnemes. Az új nádor Guti Ország Mihály lett, aki szegény Szatmár megyei nemesi családból származott, és csak Zsigmond alatt emelkedett fel. Kincstartója Szapolyai Imre lett, aki ugyancsak ekkor került az ország előkelői közé, és ő alapozta meg a Szapolyai család jövőjét. Mátyásra később is jellemző volt, hogy alacsonyabb származású, ám tehetséges emberekkel vette magát körbe, és ezen módszere bevált.

Frigyessel való tárgyalásai eredményre vezettek, amiben segítségére volt Carvajal bíboros is, valamint szövetséget tudott kötni Albert herceggel, Frigyes testvérével. Megállapodásuk hírére a huszita Vitovec és Giskra is letették a fegyvert, azt követően pedig, hogy megkoronázták, a hazai nemességen belül sem maradt ellenfele. Tegyük hozzá, 1464. évi koronázásakor Mátyás még mindig csak 21 esztendős volt. Lehet, hogy nem bírt királyi felmenőkkel, de zsigereiben volt, hogyan kell uralkodni.

Ezek is érdekelhetnek