Mérni tudnak, jósolni nem

Kritikus állapotot okozott a mezőgazdaságban a csapadékmentes napok száma és a sokéves átlagnál jóval magasabb hőmérséklet. Ráadásul viharos erejű, tornádó jellegű természeti csapások söpörtek végig hazánk egyes részein, elpusztítva a növényeket.

LakóhelyemBalogh Mária2012. 09. 16. vasárnap2012. 09. 16.

Kép: aszály szárazság csapadĂ©khiány hĹ‘sĂ©g mezĹ‘gazdaság kár termĂ©s vesztesĂ©g kukorica 2012 08 16 FotĂł: Kállai Márton

Mérni tudnak, jósolni nem
aszály szárazság csapadékhiány hőség mezőgazdaság kár termés veszteség kukorica 2012 08 16 Fotó: Kállai Márton

Ezeket a tényeket, valamint az agrometeorológiai kutatások hazai helyzetét elemezték a szakemberek a Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) 34. Vándorgyűlésén, Debrecenben a közelmúltban. A többnapos tanácskozáshoz kapcsolódott a VII. Erdő- és Klímakonferencia is, s része volt a Debrecen-Kismacs agrometeorológiai állomás létesítése 60. évfordulójának megünneplése is.

A vándorgyűlésre érkező szakemberek a városhoz közeli, kismacsi agrometeorológiai mérőállomást is szemügyre vették – a debreceni agrárcentrumban nemrég egymilliárd forint ráfordítással helyeztek üzembe egy speciális hidrológiai központot, amely 1 millió hektár földterületről ad információt a várható csapadékról. Dr. Dobos Attila Csabától, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum tudományos főmunkatársától tudtuk meg:

– A városhoz tartozó agrometeorológiai obszervatórium mérőállomásként működik. Feladata az időjárási adatok mérése, gyűjtése, feldolgozása és közzététele. Hivatalos előrejelzések készítése nem tartozik a tevékenységeink közé, mivel ez az Országos Meteorológiai Szolgálat hatásköre. Az általunk működtetett információs és szaktanácsadási rendszer jelenlegi 31 mérőállomása is hasonló feladatokat lát el. Továbbá olyan adatokat nyújt a felhasználóknak, amelyek segítik az öntözéssel, a növény-, a fagyvédelemmel kapcsolatos döntések meghozatalát.

A tudományos főmunkatárs szerint csak rövid távú előrejelzéseket kaphatnak a száraz, meleg időszakok kialakulásáról, az adatokra alapozva jelenleg mindössze néhány napos időtávra lehet biztos döntéseket hozni, ezért az aszályok előrejelzése sajnos nem lehetséges. A nagyvilágban, illetve a hazánkban tapasztaltakkal kapcsolatban a szakember kifejtette:

– A Föld 71 százalékát víz borítja, de mindösszesen a készlet 0,04 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra, és ez is aránytalanul oszlik meg: Brazília a világ vízkészletének 17 százaléka fölött rendelkezik, míg a hatszor népesebb India mindösszesen az 5 százalékát birtokolja. Míg Európában 200 liter a napi átlagos vízfogyasztás – Magyarországon 110 liter/fő –, addig a Szaharát övező térségben 10-20 liter az egy főre jutó napi mennyiség. A legtöbb édesvizet felhasználó ágazat a mezőgazdaság, a fogyasztás 71 százaléka. A mezőgazdasági vízfelhasználás mintegy tizede megy öntözésre. Hazánkban a csapadék (főként az ország középső és déli területein) évi átlagban mintegy 50 millimétert csökkent 100 év alatt, ami a növények vízigényéhez mérten rendkívüli. Egyre hosszabbodtak a csapadék nélküli időszakok és gyakoribbá váltak az aszályos évszakok. Az aszály pedig gazdasági katasztrófát jelent a növénytermesztésben, a kertészetben. Idén szeptember 10-ig a csapadékösszeg 218 milliméter volt hazánkban, júliusban 38, augusztusban mindösszesen 8 milliméter csapadék hullott; ez nagyon kevés. Ezzel párhuzamosan magas volt a napi középhőmérséklet: kilenc perzselően forró napot mértek az állomásainkon, ami számos esetben visszafordíthatatlan károkat okozott a mezőgazdaságban.

Ezek is érdekelhetnek