Miénk a döntés

Több száz apró döntést hozunk meg naponta. Ha nagyobb döntések elé állít az élet, sokszor megrettenünk, pedig rohanó világunkban mást sem hallunk, mint hogy merj dönteni, gyorsan változtatni!

LakóhelyemBiczó Henriett2019. 09. 10. kedd2019. 09. 10.
Miénk a döntés

Sok embernek görcsbe rándul a gyomra, ha meghallja ezt a szót: döntés, mert megint valami változtatásra kényszeríti az élet, amire egyáltalán nem vágyik. Evolúciós haszna van annak, hogy ragaszkodunk a biztoshoz és az általunk megismerthez, hiszen a kiszámíthatóság sokszor garanciája a túlélésnek.

De a mai világ már nem erre kondicionál bennünket, hanem hogy döntsünk gyorsan és változtassunk! Bizonyos fokig eleget is teszünk ennek az elvárásnak, hiszen naponta több száz döntést hozunk meg, szinte észrevétlenül: megkenjük vajjal a kenyeret, bekötjük a cipőfűzőnket, fogat mosunk. Ezeket automatikusan tesszük, mivel a tudatalattink hihetetlenül rövid idő alatt értelmes mintává alakítja az információtöredékeket, s a helyes következtetés levonását „tetteti” velünk.

A mindennapi, apró döntések mellett ott sorakoznak az életünket befolyásoló komoly elhatározások is, melyeket már nehezebben hozunk meg: váltsunk-e munkahelyet, költözzünk-e másik városba, kilépjünk-e a jelenlegi kapcsolatunkból. Legtöbbször az a probléma, hogy nem láthatjuk előre, mi lesz a döntésünk következménye, s attól félünk, hogy a „rossz” döntés megfoszt bennünket valamitől.

A BŐSÉG ZAVARA A szakemberek korábbi álláspontja, miszerint a több választási lehetőség nagyobb elégedettséghez vezet, felülvizsgálatra szorul. Ma már olyan hatalmas a kínálat, hogy az embernek mindig az az érzése támad, valamit rosszul csinált. Még ha jó döntést is hozunk, a kétely, hogy lehetett volna annál is jobbat hozni, csökkenti az elégedettséget. A bőség zavara a mindennapos bevásárlásoknál is jelen van: az európai szupermarketek több mint 10 ezer terméket kínálnak, az USA-ban a vevők akár 40 ezer ajánlat közül választhatnak, miközben a napi szükségletek legnagyobb hányadának fedezéséhez 150 is elegendő lenne.

A témával kapcsolatban rendezett kerekasztal-beszélgetést az Énegyetem, ahol a résztvevők azt firtatták: létezik-e egyáltalán „rossz” vagy „jó” döntés, s hogyan tudnánk könnyedén döntéseket hozni. Vajay Kitti tréner, Erdélyi Nikolett coach (életvezetési tanácsadó), Varga Orsi és Zalab Krisztián bloggerek, alig túl a 30-on, komoly döntésekkel a hátuk mögött, másoknak próbálnak segíteni.

Orsi a saját életéből vett hétköznapi példával vezette fel a beszélgetést, hogy évekkel ezelőtt a drogériában fél órán keresztül azon hezitált, milyen színű hajfestéket vásároljon: vöröset, amiben jól érzi magát, vagy feketét, amiben másoknak tetszik. Arra biztat, hogy ilyen helyzetekben hagyatkozzunk az érzéseinkre, mert az a fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, és ne alakuljon ki belső konfliktus amiatt, hogy nem mertünk a megérzéseinkre hallgatni.

A résztvevők szerint nem létezik „jó” vagy „rossz” döntés. Döntéseket hozunk, melyeknek lehetnek pozitív és negatív következményei. Sokan gondolják, hogy az életüket külső tényezők alakítják, ám ez a vélekedés elveszi a kontroll érzetét. Viszonylag kevés olyan szituációt hoz az élet, amikor semmilyen hatalmunk nincs az események felett.

Szinte mindig van választási és döntési lehetőségünk. Erdélyi Nikolett több mint fél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy három év után hazaköltözik San Franciscóból, elválik a férjétől, s itthon új életet kezd, miközben kint már komoly ügyfélkörre tett szert coachként.

Néha ketten még nehezebben döntünk, mint egyedül...

– Felnőtt egy generáció, akiknek a szülei egyetlen munkahelyen dolgoztak, sokszor benne maradtak a rossz kapcsolatokban, és leginkább azon a környéken élték le az életüket, ahová születtek. Két-három nagy döntést hoztak mindeközben, nem is nagyon volt többre szükség.

Éppen ezért a mai középkorúak nem úgy szocializálódtak, hogy a változás jó, lépjünk ki a megszokottból, mérettessük meg magunkat más helyzetekben – állítja Nikolett, akinek ügyfélkörében minden korosztály megfordul.

– Sokszor nem tudják konkrétan megfogalmazni, hogy mit szeretnének, csak azt, hogy hiányérzetük van, nem érzik jól magukat a mindennapokban, változtatni kellene, de nem mernek, mert a biztosat nem akarják kockáztatni. A hiányérzet abból is fakad, hogy valaki haszontalannak érzi magát, több elismerésre és sikerre vágyik, mintha ez lenne a boldogság fokmérője.

Az is lehetséges és fontos döntés, ha azt mondom, hogy megtanulom jól érezni magam a jelenlegi kapcsolatomban, a mostani munkahelyemen. Mivel végtelen választási lehetőségünk van, az is döntés, hogy változtatok valamin. A lényeg, hogy a döntés mindig a miénk.

Ezek is érdekelhetnek