Mobiltelefonnal ajtót nyitni? Miért ne?

Sokan gondolják: az okosotthon azt jelenti, hogy okostelefonról vezéreljük a lámpákat a lakásban, az öntözőrendszert a kertben. Az okosotthon – vagy találóbb kifejezéssel élve, az intelligens épület – ennél több. Az I. Smart Home Expo online konferenciáján jártunk.

LakóhelyemMarkos Mária2021. 03. 22. hétfő2021. 03. 22.

Kép: 3D rendering of a modern villa with pool controlled by a smartphone from the outside, Fotó: Shutterstock

3d,Rendering,Of,A,Modern,Villa,With,Pool,Controlled,By
3D rendering of a modern villa with pool controlled by a smartphone from the outside
Fotó: Shutterstock

A mostani otthonok jelentős ré­­sze félig-meddig már okos, hiszen a fűtés, világítás, árnyékolás, szellőztetés (pollenszűrés, a páratartalom csökkentése), a beléptetés, a biztonságtechnika sok esetben okos megoldásokkal működik – a robotporszívókról vagy mobillal működtethető mosógépekről nem is beszélve.

A minőségi különbséget inkább abban kereshetjük, hogy mindezek előre telepítetten vagy utólagos kiépítéssel működnek-e.

Nézzük, mit is takar ez a manapság a luxussal azonosított fogalom? Az okosotthon olyan épületautomatizálási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az ingatlanunkban a többnyire elektromos árammal működő eszközöket és berendezéseket automatizáljuk, távolról működtessük, és központi irányításunk alatt tartva bizonyos programokat automatikusan futtassunk rajtuk.

Virtuális kulcs

Beléptetésnél hogyan lehet helyettesíteni a hagyományos kulcsokat, távirányítókat? Természetesen itt is a vezeték nélküli megoldások felé mozdult el az érdeklődés. Ma már egyre gyakoribb, hogy az elektromos működtetésű garázsajtókat, toló- és kétszárnyú kapukat, elektromos bejárati ajtókat virtuális kulcsokkal zárják-nyitják, és a vendégek beengedése is felhőben – kulcsmegosztó rendszerek segítségével – történik. Ehhez nem kell más, mint egy hardvereszköz, egy mobilos applikáció, valamint egy webes felületről elérhető felhőszolgáltatás, s máris osztogathatók a kulcsok. Akár több száz felhasználót is hozzárendelhetünk egy bejárathoz, legyen szó lakóparkról, irodaházról, logisztikai központról.

Ezek a technikai megoldások többnyire villanyszerelési és informatikai munkálatokkal építhetők be az ingatlanba. Mi az, amit automatizálhatunk és irányíthatunk egy okosotthonrendszerrel? Ennek ma már tényleg csupán a fantázia szabhat határt – ami viszont végtelen, tehát a pénztárcánkon múlik, mit valósítunk meg.

Gyakorlatilag bármit automatizálhatunk, ami elektromos árammal vagy interneten keresztül működik. Így például épületgépészeti elemeket, hűtési és fűtési rendszert, klímát, szellőztetést. A világítás akár úgy is önműködővé tehető, hogy a rendszer figyelembe veszi, milyen fényre van szükségünk – ami attól is függ, éppen mit csinálunk otthon, mekkora a tér, amit be kell világítani, milyen színűek a falak vagy a bútorok, mennyi az elérhető természetes fény mennyisége és az adott térben lévő emberek száma –, és mindez az árnyékolással, azaz a redőnyök működésével teljes összhangban történik.

Milyen az ideális okosotthon? A válasz meghökkentően egyszerű: láthatatlan. Észrevétlenül segít az apró, de mindennapos teendőkben, amit korábban magunknak kellett elvégeznünk. A reggeli induláskor automatikusan beriasztja a lakást, a kívánt állásba helyezi a nyílászárókat, árnyékolókat. Megérkezéskor üdvözöl bennünket, és az ajtó kinyitását követően magától elvégzi az otthonunkat érintő műveleteket, amikért korábban ilyenkor kétszer körbejártuk az egész házat: kiszellőztet, leengedi a redőnyöket, aktiválja a kedvenc hangulatvilágításunkat – ha szeretnénk, akkor persze irányíthatjuk szóval, a telefonunkról, vagy akár a fali kapcsolóról. Segít megóvni az otthont a tűz- vagy a vízkártól, a betöréstől, az elveszett kapukulcs miatti kellemetlen óráktól. Fotó: Shutterstock

Automatikus lehet a kert- és a garázskapuk vezérlése, az audiovizuális rendszer (tévé, hifi), a biztonsági rendszerek (tűz- és füstjelző, kamerák, s ide sorolható akár a személyi orvosriasztó is, ha a lakónak egészségügyi problémája lépne fel). És természetesen a háztartási gépek is előre programozhatóak.

Fontos tudnunk, hogy attól még nem lesz intelligens a rendszer, hogy távolról irányítjuk az eszközeinket. Attól válik okossá, hogy saját maga is képes érzékelni a környezetét, így önmagától is elvégzi az előre beprogramozott feladatokat.

Mennyit takaríthatunk meg?

A londoni Biberach Alkalmazott-tudomány Egyetem kutatása szerint az automatizmussal rendelkező épületek éves beruházási és energiaköltsége 11 százalékkal alacsonyabb, míg az épületautomatizálási rendszerrel kapcsolatos kiépítési költségek körülbelül háromszor magasabbak. Az alacsonyabb energiaköltségek a későb­biekben 40 százalékos megtérülést jelentenek.

A rendszer lelkét azok az érzékelőszenzorok adják, amelyek folyamatosan mérik a környezet állapotát és változását, majd eszközeinket e változástól függően be- és kikapcsolják, szabályozzák. Ilyen érzékelőszenzorok például a mozgás-, hőmérséklet-, páratartalom-, fényérzékelők vagy az időjárás-figyelők. Így ha például vihart érzékel az időjárás-figyelő, előre lehúzza a redőnyöket vagy szárazságban meglocsolja a pázsitot.

Talán nem kell külön említeni, hogy rengeteg energiát spórolhatunk a pontos beállításokkal, optimalizálhatjuk a fűtés- és villanyszámlát. Más kérdés, hogy a beruházás mennyi idő alatt térül meg.

De ha komolyan vesszük a sürgető tételmondatot, hogy a jövő vagy zöld lesz, vagy semmilyen, akkor bizony az uno­káink válláról vesszük le a fizetnivaló terhét. S ez nem kevés!

Fotó: Shutterstock

Igény szerint

Ha egy szakembert megkérdezünk arról, mennyire legyen okos az otthonunk, a válasza: amennyire csak lehet. Ha pedig egy idősebb embert egy piacon, akkor valószínűleg azt, hogy semennyire. A kettő között van az igazság. Viszont a pontos mértéket az tudja, aki benne él. Mindenekelőtt ismerni kell az otthon alaprajzát és adottságait, az ingatlan okosításának lehetőségeit, valamint a saját „okos”-igényt. Ez utóbbi meghatározása nem is olyan egyszerű, pedig a végeredmény szempontjából korántsem mindegy – például „videó-kaputelefont szeretnék” helyett „szeretném az ajtó kinyitása nélkül látni, hogy ki érkezett”. A második esetben ugyanis akár a tévékészüléken is megnyithatjuk az okos kaputelefon videó­alkal­ma­zá­sát, míg az előbbi esetben viszont „csupán” egy videó-kaputelefont sóznak a felhasználóra – ecseteli a különbségeket Klucsik-Lengyel Orsolya Noémi lakberendező, magasépítő technikus.

 

Ezek is érdekelhetnek