Régi könyvek új élete

A könyvhajtogatás művészete nem csak a közösségi világhálót és az irodalomkedvelők társaságát hódította meg, de az alkotni vágyók fantáziáját is megmozgatta. A különleges könyvszobrok sokféleképp felhasználhatók, akár dísztárgyként is jól mutatnak, de a hihetetlen türelmet és odafigyelést igénylő művészet az ügyes kezűek időtöltésének sem utolsó elfoglaltság.

LakóhelyemBalogh Boglárka2022. 03. 17. csütörtök2022. 03. 17.

Fotó: Dell

Régi könyvek új élete Fotó: Dell

Farkas Péter szekszárdi gépészmérnök nyolc éve találkozott a könyvszobrászattal. Ami akkor hobbiként indult, pár év alatt vállalkozássá nőtte ki magát. Négy évvel ezelőtt felmondott akkori munkahelyén, s ma már a könyvszobrok készítése mellett lézervágott és gravírozott fa ajándéktárgyak készítésével foglalkozik. Azt mondja, a két terület nagyon jól kiegészíti egymást.

– Az első néhány alkotásom az egyetemi diplomaosztómra készült a családtagoknak – emlékezik vissza a kezdetekre Péter. – Egy angol könyvszobrász könyvén akadt meg a ­szemem, miközben ajándékötleteket kerestem az interneten. Sokat kísérleteztem, csiszoltam az alkotási folyamat lépéseit, míg elkészültek a már értékelhető Anya, Mama, Papa feliratos könyvek. Ezt követően rokonok, barátok kerestek meg új ötletekkel. Később kézműves piacterekre töltöttem fel néhány művemet, bízva a pozitív fogadtatásban. Néhány héten belül megérkeztek az első rendelések születés- és név­napra.

Fontos, hogy a könyv lapjai jó állapotúak legyenek... Fotó: Farkas Péter

Mint a legtöbb művészeti ágban, ebben a műfajban is van néhány kritérium, aminek meg kell felelnie egy alkotásnak: könnyen lehessen vele dolgozni, s a végeredmény is jól mutasson.

Péter minden esetben kemény borítású könyvet használ, a végén ez garantálja a stabilitást. Csak regényeket, ábráktól és képektől mentes szöveges műveket dolgoz fel, így azok nem zavarják a végső megjelenést. Fontos, hogy a könyv lapjai jó állapotúak legyenek, mert ha túl vékonyak vagy nagyon öregek, akkor könnyen szakadnak hajtogatáskor. Péter leginkább a Világirodalom Remekei sorozatból választ 300–800 oldalas köteteket, de sok könyvet kap hagyatéki felszámolásokból, illetve a helyi könyvtárban is olcsón beszerezheti az alapanyagot.

A mintától függően aztán jöhet az előkészítés. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján könnyen megbecsülhető az adott tervhez szükséges oldalszám és könyvmagasság. A megfelelő kötet kiválasztását követően a minta megtervezése, paraméterezése és végül a hajtogatása következik. Péter a lapokon 1-1 szamárfület hajt be fent és lent, a végén a köztük érintetlenül maradt részek sokasága fogja megadni a minta körvonalát. Egyszerűbb formáknál nem ejt vágást a lapokon, a könyv csak átalakul, de nem sérül, ezért a kihajtogatás után akár újraolvasható a tartalma. Az összetettebb mintáknál már apró vágásokra is szükség lehet a papír szélén, ezek mentén néhány centiméternyit behajtva sokkal részletgazdagabb for­­mavilág is kialakítható.

Magazinokkal kezdődött

A könyvszobrászat az origamival ellentétben nem az ázsiai vagy japán papírhajtogatás művészete, ugyanis a könyv látható széleibe megálmodott különböző típusú betűket és grafikákat a német Anja Schachtner találta ki, majd Dominik Meißner grafikus a legismertebb könyvhajtogatást segítő program, az orimoto megalkotásával fejlesztette tovább. Az első ismert kiadvány, amely ezt a témát járta körbe, 1964-ben jelent meg. A tizenegy oldalas lap lépésről lépésre mutatta be, hogyan lehet a magazinokat 3D-mintákká hajtogatni. Péter már számos kiállításon megmutathatta alkotásait. Fotó: Farkas Péter Ám mivel a folyóiratok alakja, tartása és formátuma teljesen más, mint a kemény fedeles könyveké, a technikát nem lehetett átültetni a kötetekbe. Pontosan ötven évnek kellett eltelnie, hogy 2014 márciusában Meißner frissen megjelent kötetében részletesen bemutassa, miként lehet betűket, szimbólumokat, formákat a könyv lapjaiba hajtogatni. Innen már csak idő kérdése volt, hogy az internetet elárasszák a ­találékonyabbnál találékonyabb könyvszobrok és a változatos technikákat bemutató videók.

Péter már számos kiállításon megmutathatta alkotásait, a munkásságára sokan felfigyeltek. Az elmúlt évben eddigi pályafutása legnagyobb projektjén dolgozott, a Neocreator Invest belsőépítész-iroda egy 12 könyvből álló faldísz elkészítésére kérte fel.

Miként az alkotó mondja, sok esetben a megrendelői találják meg egy-egy új ötlettel. Fotó: Farkas Péter

– A megrendelő kívánságára motiváló angol szavak rajzolódnak ki a könyvekből. Összesen 7592 oldalt hajtogattam meg, míg az összes részlet a helyére került. A legnagyobb kihívás a hosszú szavakhoz szükséges 6-7-800 oldalas könyvek felkutatása volt.

Miként Péter mondja, sok esetben a megrendelői találják meg egy-egy új ötlettel. Figyelembe véve a megajándékozott személyiségét, korát, hobbiját, közös gondolkodás eredményeként születik meg a végső motívumvilág. Néhány esetben volt rá példa, hogy konkrét könyvbe – kedvenc íróéba vagy műbe – kérték a forma elkészítését. Ha a könyv az említett kritériumoknak megfelel, akkor Péter igyekszik beszerezni és azzal dolgozni.

– Az arcképes könyvszobrok közül a következő nagy projektem Fekete István kalapos portréja lesz. Izgatottan várom, miként fog kirajzolódni. Szeretnék még néhány nagyobb kiállítást tető alá hozni. A polcok fel vannak töltve az ilyen jellegű munkához ideális könyvekkel, nyitottan várom a jövőt, milyen új kihívásokat tartogat.

Ma már bárki kitanulhatja a könyvszobrászat alapjait a világhálóról ingyenesen letölthető egyszerű minták segítségével, így adva új életet azoknak a köteteknek, melyeket a könyvtárak leselejteznek, vagy egyébként bezúzásra ítéltetnének. Ha pedig elsajátítottuk az alapokat és jöhetnek a bonyolultabb minták, saját ötleteink kialakítására képszerkesztő program is rendelkezésre áll.

Ezek is érdekelhetnek