Izgő-mozgó lótetűt, nyugodt aranycsótányt, kecses afrikai sáskát hord a táskájában az óvodai és iskolai előadására igyekvő Sasvári Zoltán. A pedagógus, akit leginkább a „Bogaras bácsi” jelzővel illetnek a gyermekek, a rovarvilág szépségeiről beszél rendhagyó óráin.

Rovar- és bogárbemutató apróságoknak

Ahogy az ujjába kapaszkodó fűutánzó sáskát végighordja a negyedik osztályosok padjai között, elismerő felkiáltások, csodálkozó kuncogások jelzik, merre jár.

– Afrikában lakik, úgy hívják, hogy Katica, a feleségemről lett elnevezve. Félig rothadt, barnás színű leveleken él, míg a gyermeke zöld fűszál színű, a frissebb fűszálakon tanyázik. Így rejtőzködnek. Most óvatosan érintve megmutatom a nagyon szép rózsaszínű szárnyát is – mondja Sasvári Zoltán, az óra vendégelőadója.

Budapesten a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskolában vagyunk, szeptember óta Esztergomban, Szentendrén, Győrben, Kecskeméten, Dömösön, Sárváron és Szombathelyen is tartott előadást. Az első sor egyik asztalán a változatos rovarvilág hungarocellből készített makettjei láthatók. Sasvári Zoltán faragta mindet.

Felemel egyet, távolról azt hinném, hogy egy rúd szalámi, de mégsem. A gyermeki fantázia is beindul, többen, szinte egyszerre kiáltják: jé, egy virslibogár!

– Nem virslibogár. Bármilyen furcsa, ilyen alakú bogarak is léteznek. Ez a fénytelen humuszbogár. Itt van az ősz, a levelek elszáradnak, egyes fák kidőlnek, némely állatok is elpusztulnak. A szerves anyagokat valakiknek le kell bontaniuk. Az ilyen állatok humuszt készítenek a növényi és állati maradványokból. Ennek a bogárnak mindene megvan, ami egy bogárnak kell, csak az alakja nagyon különleges.

oktatás, gyerekek, ízeltlábúak, Sasvári Zoltán

Nem kell félni tőlük, csak figyelni őket… Fotó: Németh András Péter

Tényleg, a virslihez is hasonlíthatnánk. Mivel igazi fafúró bogár, megérthetjük, miért olyan az alakja, mint egy fúrónak. Mert ha kövér lenne, vajon át tudna-e menni a fán annak a kérge alatt?

Rögtön egy kéz emelkedik a magasba: – Mennyi idő, amíg magát a fán átfúrja? – kérdezi egy szemüveges fiú.

– Ezt minden gyerek megkérdezi. Hát nem mértük meg. Mivel élőben pár milliméternyi, sok időre van szüksége. De sokan vannak. Egyébként csak 2008-ban fedezték fel Magyarországon ezt a bogarat: sejtették, hogy létezik, de nem találták meg, aztán Sárváron egy erdőben bukkantak rájuk.

Az óra további részében kiderül az is, hogy a tücskök világában a hímnek két farkincája van, míg a nősténynek három. Sasvári Zoltán egy dobozkából előveszi a föld alatt lakó lótücsköt, avagy népiesen lótetűt, Bandinak hívják. Megeszi a földigilisztát, a döglött bogarakat, de megrágja a sárgarépát is. A hímek surrogva repülnek, de azért nem úgy, mint a fecske.

– S íme, az érdes hangyászholyva levadássza a hangyákat. A szárnyát a szárnyfedő alá hajtogatja össze, mint egy esőkabátot. Nem összegyűri, hanem a lábával segítve gyönyörűen összehajtogatja.

A makett körbejár a sorok között, s visszakerül hozzá a lótücsök nagyméretű hungarocell ásólába is. Ezt követően a gombostű fejénél is kisebb hangyász paránybogár szemléltetése következik, amely a szeleket kihasználva passzív repülésre képes.

bogaras bácsi, gyerekek, ízeltlábúak, előadás,

A gyerekeket lenyűgözi a rovarok-bogarak világa. Fotó: Németh András Péter

Előkerül a lemez-sutabogár makettje is, amelynek „a szárnya alól kilóg a feneke”. A fák kérge alá bújik, de hogy milyen nehéz a sorsa, azt Sasvári Zoltán szemlélteti is. Elővesz két igen vastag kartonpapírt, gumival összefogja, s még a magával hozott, a táskájából kivett téglát is ráteszi.

Ahogy körbehordja a szemléltető alkalmasságot, a kezét bedugva mindenki kipróbálhatja a nehéz bogáréletet.

– Nekik azért könnyebb lehet, mert nincs tégla a fejükön – jegyzi meg valaki. Az öreg tölgyfák közelében élő pompás rózsabogarat és a nyugodt afrikai csótányt is megsimogathatja, akinek a kedve tartja.

A peterakó cső működését hat-hat gyereket kiválasztva imitálják: a vízvezeték-szerelő bácsitól kunyerált szürke csöveket egymáshoz illesztve a „petéket” illusztráló pingponglabdákat végig kell gurítani, majd odairányítani egy kosárkához.

A pingponglabdákat később be kell pattintani egy tojástartóba, vajon jó helyre esik-e a pete? Gurulnak a labdák az asztalok lábai között, de a bogár nem veszi fel a rossz helyre rakott petéket. Hat a tízből, ők győztek – hirdet eredményt a csapatok között az előadó.

ízeltlábúak, oktatás, gyerekek,

Sasvári Zoltán látványosan mutatja be a bogarak változatos életét. Fotó: Németh András Péter

Sasvári Zoltán környezetpedagógus hat évvel ezelőtt egy állatokról tartott előadás hallgatójaként állapította meg, hogy a rovarok fantasztikus világáról nagyon kevés szó esik. A felesége ötleteként egymásra épülő tananyagot írtak, útnak indult a Bogárháton előadás-sorozat.

Mára a hagyományos előadásokon kívül tizenegy mesés előadást, méhecskés csoportjátékot is tartanak óvodákban, iskolákban, könyvtárban, művelődési házakban, fesztiválokon.

A bogarazás a felnőtteknél is nagy sikert arat. Az idén indították el „Bogárkövet” programjukat a rovarok védelméért. Sasvári Zoltánnak hetven bogármakettje, harminc élő rovarfaja van. A védett fajok közül többfélét – imádkozó sáska, aranyos bábrabló, nagyfejű csajkó – is birtokol, melyekre a kormányhivataltól tartási engedélyt is szerzett.

És megtiszteltetésnek veszi, ha „Bogaras bácsinak” hívják.

Hozzászólások

Friss cikkek

Piroska és a juhászok
Konténerek vízen és szárazföldön
Mivel horgássz hideg vízben? – Ellenállhatatlan hideg vízi aromák
A Szabad Föld az AGROmashEXPO vendége volt
Megjelent a Szabad Föld legújabb lapszáma
2023.01.27.
Használjuk a hideget
Ne várjon, amíg késő lesz!
Szerdától látogatható 41. AgromashExpo és AgrárgépShow
Meghallgat, társalog, inspirál és elkísér
Eltávozott az isteni Lollo
Az elfelezett alma
Protokoll síron innen és túl
Júniusig lehet pályázni
2023.01.20.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.