Izgő-mozgó lótetűt, nyugodt aranycsótányt, kecses afrikai sáskát hord a táskájában az óvodai és iskolai előadására igyekvő Sasvári Zoltán. A pedagógus, akit leginkább a „Bogaras bácsi” jelzővel illetnek a gyermekek, a rovarvilág szépségeiről beszél rendhagyó óráin.

Rovar- és bogárbemutató apróságoknak

Ahogy az ujjába kapaszkodó fűutánzó sáskát végighordja a negyedik osztályosok padjai között, elismerő felkiáltások, csodálkozó kuncogások jelzik, merre jár.

– Afrikában lakik, úgy hívják, hogy Katica, a feleségemről lett elnevezve. Félig rothadt, barnás színű leveleken él, míg a gyermeke zöld fűszál színű, a frissebb fűszálakon tanyázik. Így rejtőzködnek. Most óvatosan érintve megmutatom a nagyon szép rózsaszínű szárnyát is – mondja Sasvári Zoltán, az óra vendégelőadója.

Budapesten a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskolában vagyunk, szeptember óta Esztergomban, Szentendrén, Győrben, Kecskeméten, Dömösön, Sárváron és Szombathelyen is tartott előadást. Az első sor egyik asztalán a változatos rovarvilág hungarocellből készített makettjei láthatók. Sasvári Zoltán faragta mindet.

Felemel egyet, távolról azt hinném, hogy egy rúd szalámi, de mégsem. A gyermeki fantázia is beindul, többen, szinte egyszerre kiáltják: jé, egy virslibogár!

– Nem virslibogár. Bármilyen furcsa, ilyen alakú bogarak is léteznek. Ez a fénytelen humuszbogár. Itt van az ősz, a levelek elszáradnak, egyes fák kidőlnek, némely állatok is elpusztulnak. A szerves anyagokat valakiknek le kell bontaniuk. Az ilyen állatok humuszt készítenek a növényi és állati maradványokból. Ennek a bogárnak mindene megvan, ami egy bogárnak kell, csak az alakja nagyon különleges.

oktatás, gyerekek, ízeltlábúak, Sasvári Zoltán

Nem kell félni tőlük, csak figyelni őket… Fotó: Németh András Péter

Tényleg, a virslihez is hasonlíthatnánk. Mivel igazi fafúró bogár, megérthetjük, miért olyan az alakja, mint egy fúrónak. Mert ha kövér lenne, vajon át tudna-e menni a fán annak a kérge alatt?

Rögtön egy kéz emelkedik a magasba: – Mennyi idő, amíg magát a fán átfúrja? – kérdezi egy szemüveges fiú.

– Ezt minden gyerek megkérdezi. Hát nem mértük meg. Mivel élőben pár milliméternyi, sok időre van szüksége. De sokan vannak. Egyébként csak 2008-ban fedezték fel Magyarországon ezt a bogarat: sejtették, hogy létezik, de nem találták meg, aztán Sárváron egy erdőben bukkantak rájuk.

Az óra további részében kiderül az is, hogy a tücskök világában a hímnek két farkincája van, míg a nősténynek három. Sasvári Zoltán egy dobozkából előveszi a föld alatt lakó lótücsköt, avagy népiesen lótetűt, Bandinak hívják. Megeszi a földigilisztát, a döglött bogarakat, de megrágja a sárgarépát is. A hímek surrogva repülnek, de azért nem úgy, mint a fecske.

– S íme, az érdes hangyászholyva levadássza a hangyákat. A szárnyát a szárnyfedő alá hajtogatja össze, mint egy esőkabátot. Nem összegyűri, hanem a lábával segítve gyönyörűen összehajtogatja.

A makett körbejár a sorok között, s visszakerül hozzá a lótücsök nagyméretű hungarocell ásólába is. Ezt követően a gombostű fejénél is kisebb hangyász paránybogár szemléltetése következik, amely a szeleket kihasználva passzív repülésre képes.

bogaras bácsi, gyerekek, ízeltlábúak, előadás,

A gyerekeket lenyűgözi a rovarok-bogarak világa. Fotó: Németh András Péter

Előkerül a lemez-sutabogár makettje is, amelynek „a szárnya alól kilóg a feneke”. A fák kérge alá bújik, de hogy milyen nehéz a sorsa, azt Sasvári Zoltán szemlélteti is. Elővesz két igen vastag kartonpapírt, gumival összefogja, s még a magával hozott, a táskájából kivett téglát is ráteszi.

Ahogy körbehordja a szemléltető alkalmasságot, a kezét bedugva mindenki kipróbálhatja a nehéz bogáréletet.

– Nekik azért könnyebb lehet, mert nincs tégla a fejükön – jegyzi meg valaki. Az öreg tölgyfák közelében élő pompás rózsabogarat és a nyugodt afrikai csótányt is megsimogathatja, akinek a kedve tartja.

A peterakó cső működését hat-hat gyereket kiválasztva imitálják: a vízvezeték-szerelő bácsitól kunyerált szürke csöveket egymáshoz illesztve a „petéket” illusztráló pingponglabdákat végig kell gurítani, majd odairányítani egy kosárkához.

A pingponglabdákat később be kell pattintani egy tojástartóba, vajon jó helyre esik-e a pete? Gurulnak a labdák az asztalok lábai között, de a bogár nem veszi fel a rossz helyre rakott petéket. Hat a tízből, ők győztek – hirdet eredményt a csapatok között az előadó.

ízeltlábúak, oktatás, gyerekek,

Sasvári Zoltán látványosan mutatja be a bogarak változatos életét. Fotó: Németh András Péter

Sasvári Zoltán környezetpedagógus hat évvel ezelőtt egy állatokról tartott előadás hallgatójaként állapította meg, hogy a rovarok fantasztikus világáról nagyon kevés szó esik. A felesége ötleteként egymásra épülő tananyagot írtak, útnak indult a Bogárháton előadás-sorozat.

Mára a hagyományos előadásokon kívül tizenegy mesés előadást, méhecskés csoportjátékot is tartanak óvodákban, iskolákban, könyvtárban, művelődési házakban, fesztiválokon.

A bogarazás a felnőtteknél is nagy sikert arat. Az idén indították el „Bogárkövet” programjukat a rovarok védelméért. Sasvári Zoltánnak hetven bogármakettje, harminc élő rovarfaja van. A védett fajok közül többfélét – imádkozó sáska, aranyos bábrabló, nagyfejű csajkó – is birtokol, melyekre a kormányhivataltól tartási engedélyt is szerzett.

És megtiszteltetésnek veszi, ha „Bogaras bácsinak” hívják.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.