Aki tavasz végén, nyár elején csodát akar látni, annak Vekerdre kell menni. Az apró bihari falu elején ekkor virágzik Povázsay Zsuzsa és dr. Kovács Péter bazsarózsakertje. Egyedülálló látvány. Piros, sárga, fehér, rózsaszín virágok tömege, az illat pedig leírhatatlan.

Tündérkert bazsarózsából

Magyarország legnagyobb ba­­zsarózsakertje ez, ahol a látogatókat is szívesen fogadják. A ba­­zsarózsa a magyar kertek talán legszebb virága, általános elterjedése Magyarországon nagyjából egybeesik az Alföld tanyásodásával.

Alig volt olyan kert, ahol ne nőtt volna egy-két bokor, aminek a szépségén túl az is az oka lehetett, hogy nem bántja semmi, elkerüli minden háziállat. Érdekes módon nagyobb tételben egészen 2012-ig mégsem foglalkoztak vele szinte sehol.

Ekkor lépett a színre Povázsay Zsuzsa és dr. Kovács Péter, akik Vekerden, a faluszélen megvettek négy szomszédos portát, elhordtak százötven teherautónyi törmeléket, elegyengették a földet, s hozzáláttak régi álmuk megvalósításához.
Mindketten alapvetően kertészek, Kovács Péter azonban emellé szerzett még egy fél tucat diplomát, s többek között címzetes egyetemi tanári címet a keszthelyi, illetve a debreceni agráregyetemen.

Elnökként hosszú ideig vezette a ba­konszegi termelőszövetkezetet, majd egy kalandos sorsú részvénytársaságot, s a nyugdíj felé közeledve úgy gondolta, keresni kéne egy nyugodt, mégis izgalmas elfoglaltságot. Miután eredendően kertész-, agrár- és kerttervező, -építő mérnök, Zsuzsával együtt a rejtélyes bazsarózsát választották. Nyakukba vették az országot, hogy öreg bokrokat keressenek.

Azt gondolhatnánk, hogy a huszonötödik-harmincadik falunál megálltak. De nem, ők 225 faluban jártak! Ahogy mondani szokták, Battonyától Nemesmedvesig, azaz Békéstől Vasig bekopogtak vagy ezer házba, végigpásztáztak úgy kétszáz temetőt, és talajmintát vettek több mint kilencven helyről, hogy ellenőrizzék, érdemes-e Vekerden belevágni a bazsarózsázásba.

– Érdemes volt? – kérdezzük Kovács Pétert, akit nagy csapat élén a génbankként is szolgáló rózsakertben felépített hűtőház és csarnok közepén találunk, kazalnyi vágott virág és tucatnyi, virágot válogató asszony közt.

– Most már nagyjából egyenesben vagyunk, de az első évek nagyon keservesek voltak – feleli, s kilépünk a csarnokból, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a tündérkert csodabokrait.

A türelem rózsát terem

A bazsarózsát ősszel vagy tavasszal ültessük el. De ne túl mélyre, mert nem fog virágozni. A növényt övező tévhitek ellenére a gondozása nem bonyolult, viszont szereti a napfényt és a vizet, a vegetációs időszak alatt mindvégig bőségesen öntözzük. Legyünk türelmesek, mert három évre is szüksége lehet, míg először virágot hoz. Ezt követően azonban akár évtizedekig is elélhet. Ha új házba költözünk, vigyük magunkkal a nagy becsben tartott növényünket, meg fogja hálálni.

A termesztéssel nem volt gond, hiszen szakemberekként ismerték az alapvető fogásait – de az értékesítés! A bazsarózsa a harmadik évben már szépen virágzik, három-négy szál virágot is hoz, amit érdemes eladni. Házigazdáink merészet gondoltak – küldenek egy kamion virágot a világ legnagyobb virágtőzsdéjére, Hollandiába.

Gyönyörű szép bimbókat küldtek, de a sok ezer szál közt volt pár, amelyik már kezdett nyílni. Nem is kelt el egy szál se – ment mind a komposztálóba! Hatalmas bukás, s ez még nem volt elég. Hamarosan kaptak a tőzsdéről egy 1,2 millió forintos számlát is – így zárult a hollandiai kaland.

A virágok szépségével és illatával nem lehet betelni. Fotó: Balogh Boglárka

Az ember el se gondolná, hogy a bazsarózsakertész sorsa gyakorlatilag pár nap alatt eldől. Csak egy meghatározott nagyságú, dió méretű bimbó mehet a tőzsdére, amit azonnal hűtőházba kell vinni, hogy megakadályozzák a kinyílását. Ma már a kertészet évente nagyjából százezer szál virágot dob piacra, el lehet képzelni, mekkora a kockázata egy-egy hibás döntésnek.

A két részletből álló kert öt és fél hektár, s ezt a hatalmas területet a házigazdáink a szedés kivételével gyakorlatilag egyedül gondozzák.

– A folyóka a legnagyobb ellenségünk – magyarázza dr. Kovács Péter. – Rettenetesen szívós, gyorsan növő gyom, mely pillanatok alatt megfojtaná a töveket, ha hagynánk. Nincs mese, permetezni kell, olyankor naponta sok tucat kilométert kell megtennem. De nem panaszkodom, magunk választottuk ezt az életet.

A génbankban igazi matuzsá­lemeket, százévesnél is idősebb rizómákat (gyökértörzseket) is rejt a föld, és ha ráérősebb időben érkezünk, dr. Kovács Péter vagy valamelyik segítője a bazsarózsa történetébe is szívesen beavatja az embert.

Megtudható például az is, hogy mekkorára nőhet egy bokor. Kapaszkodjanak meg! Ők találtak két-három méter, sőt a közeli, Nagy­gyantén majdnem négy méter átmérőjű bazsarózsabokrot is.

Náluk és az út másik oldalán bazsarózsázó lányuk, Kovács Petráék kertjében egy-másfél méter átmérőjű bokrokat látni, de higgyék el, azok is lenyűgözik az embert. Az év minden szakában, de persze különösen virágzáskor.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.