Üvegcsodák varázslója

Rendkívüli érzés a legnagyobb elődök, köztük Róth Miksa remekműveit újjávarázsolni. Holtság Károly, a nemzetközi hírű üvegfestő, díszüveges ki sem látszik a munkából. Kecskeméti műhelyében kerestük fel.

LakóhelyemBorzák Tibor2019. 11. 08. péntek2019. 11. 08.

Kép: Parisi párisi párizsi udvar hotel ólomüvegek Holtság Károly 2019.10.17 fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Üvegcsodák varázslója
Parisi párisi párizsi udvar hotel ólomüvegek Holtság Károly 2019.10.17 fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Mérhetetlen türelem és tengernyi idő kell hozzá. Talán ez is eszünkbe jut, amikor megcsodáljuk a katedrálisok, templomok ólomüveg ablakait. Természetesen sok minden egyébre – mást ne mondjunk: tehetségre, kézügyességre, szépérzékre – is szüksége van annak, aki efféle mesterségre adja a fejét.

A magyar iparművészet ezen ágának legismertebb alakja Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész, aki többek közt az Országház, a Gresham-palota, a Zene-akadémia, a szegedi fogadalmi templom vagy a marosvásárhelyi kultúrpalota és városháza épületét varázsolta valóságos ékszerdobozzá.

Késői utódai, mint például cikkünk főszereplője, a nyomdokain haladnak, olyannyira, hogy a világhírű mester mára műemlékké vált munkáinak restaurálása az egyik legfontosabb tevékenységük. Holtság Károly kecskeméti műhelyében nézelődünk, ismerkedünk az alkotóval és a misztikusnak tűnő technikával.

Mielőtt belemerülnénk a beszélgetésbe, nem árt tisztázni a fogalmakat. Sokan nem tudják ugyanis, mi is pontosan az ólomüveg.

Egyik értelemben az a masszívabb üvegtípus, amelyet az angolok fedeztek fel a XIII. században: az alapanyagokhoz ólom-oxidot is adagoltak, így az üveget hidegen sokkal biztonságosabban lehet megmunkálni. Nálunk azonban az ólomüveg szó inkább az ólomsínbe helyezett, színes síküvegdarabkákból kirakott képeket, ablakokat és egyéb tárgyakat jelenti. Alkalmazásának hagyományai a középkorban gyökereznek.

Holtság Károly, ólomüveg-művész. Fotó: Németh András Péter

– Olyan vidéken nőttem fel, ahol az embert öntudatlanul is megérinti a szépség és a művészetek. Esztergomban születtem, Visegrádon, Szentendrén tanultam – meséli magáról Holtság Károly.

– Templomba jártam, gyakran ministráltam is, ott figyeltem fel a csodálatos ólomüveg ablakokra. A művészeti gimnáziumban Somodi László festőművész és Mészáros Dezső szobrászművész voltak a mestereim. Akkoriban fotós szerettem volna lenni, de a szüleim ennél biztosabb szakmát szántak nekem.

Érettségi után megismerkedtem az Iparművészeti Főiskola nyugalmazott tanárával, a Leányfalun élő Tatár Miksa üvegfestővel, aki bevezetett az ólomüveg technikájának titkaiba. Négy év elteltével egy szakmai bizottság előtt kellett vizsgáznom; mivel sikeresen vettem az akadályokat, munkát is kaptam.

Nem sokkal később azonban elvittek katonának. Sokan emlékszünk még arra, hogy az 1980-as években milyen nagy divatjuk volt a koloniál bútoroknak. A szekrényajtókat rombuszmintázatú üvegbetétekkel díszítették, amelyekhez ólomsínbe helyezett katedrálüveget használtak.

Sok üveges kisiparos ekkor kezdett ismerkedni a furmányos technikával. Holtság Károlyt is sokfelé hívták a szakmabeliek, tanítsa meg őket az ólomüvegezésre. Kecskemétre 1981-ben érkezett, és nem is ment el innen többé, úgy megkedvelte a várost.

Kezdetben egy magánvállalkozónál dolgozott, majd 1985-ben önállósította magát, és saját céget indított. Jól emlékszik még az első nagyobb helyi megbízatására: a rendőrség egykori épületének kapubejáróját ékesítette fel. Munkatársaival együtt számos templom, közintézmény ólomüvegének restaurálását, cseréjét végezték el, egyre nagyobb kihívásokkal találták magukat szembe.

A budapesti Párisi-udvar újjávarázsolt ólomüvegei. Fotó: Németh András Péter

– Szívemhez közeli feladat volt a visegrádi palota, valamint a Vár étterem ólomüvegeinek renoválása és pótlása – kezdi sorolni Holtság Károly. – De említhetném a budapesti Gresham-palota híres Kossuth-ablakának renoválását is, mit ne mondjak, felemelő érzés volt Róth Miksa remekművét megszépíteni.

Hasonló történelmi időutazásban volt részem a marosvásárhelyi prefektúra összes ólomüveg ablaka, illetve a kultúrpalota kisterme ólomüveg ablakainak és kupolájának felújításakor is. Keveseknek adatik meg a magyar üvegfestés nagyjai után dolgozni.

Nagyon aprólékos munka: a kiszedett elemeket megtisztítjuk, a törötteket kicseréljük, a sérülteket összeragasztjuk vagy újrafestjük, végül pedig új ólomkeretet és ólomhálót csinálunk. Ilyenkor műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni és szigorú követelményeknek kell megfelelni.

Nem térhetünk el az eredeti állapotoktól, még akkor sem, ha ma már sokkal fejlettebbek a technikai lehetőségek, például háromrétegű hang- és hőszigetelésre vagy védőüveg felszerelésére is van mód. A kecskeméti díszüveges nevéhez kötődik a Parlament összes külső ólomüveg ablakának megszépítése. Hatalmas vállalkozás volt: hét évig tartott.

Marosvásárhely gyönyörű épületeinek ékességeit három esztendő alatt újították meg, és ugyanennyi időt vett igénybe legutóbb a legendás budapesti Párisi-udvar központi kupolájának, illetve az ötcsillagos luxusszállodává avanzsált épület tamburos kolostorboltozata, boltívei, lépcsőháza és liftje ólomüvegeinek újjá-varázsolása.

A munkálatok során mintegy 1500 üveget építettek be, sok esetben olyan egyedi darabokat, amilyeneket ma már nem is gyártanak. Összesen 400 négyzetméternyi üvegfelületet „mozgattak meg”, a legtöbb fejtörést a központi kupola és a főlépcsőház okozta, ezeknek az elemeit jelentős mértékben pótolni kellett.

– Nagyon sok a megkeresésünk – árulja el Holtság Károly, akinek neje és fia is a vállalkozás tagja. – Specialitásunk a sík- és térkupola, amiért 2004-ben Magyar Termék Nagydíjat kaptunk.

Mintha csipkét látnánk, nem is üveget... Fotó: Németh András Péter

A műhelyben az ólomüveg-készítés rejtelmeibe is beavat a mester. Először gondosan meg kell tervezni az alkotást, de közben nem árt szem előtt tartani a szín-harmóniát és az ólomsínek sűrűségét, nehogy túl „szürkévé” váljon az ábrázolás. A tervrajz feldarabolásával készült sablonok alapján minden egyes üvegdarabot kivágnak, majd ólomsínekbe helyezik őket.

Ha az összes elem a helyére került, jöhet a forrasztás, végezetül pedig a gittelés, amivel nagyobb stabilitást kap az ólomüveg tábla. A kecskeméti iparművész alapanyagában színezett üvegekkel dolgozik, erre fest oxidfestékkel kontúrokat, tónusokat, a kész alkotást pedig kemencében égeti ki.

– Több külföldi és hazai kiállításom volt, mégsem tartom magam művésznek, csupán ügyes kezű kisiparosnak.

Ha visszatekintek a pályámra, számos kiemelkedő, iparművészeti jelentőségű munkát tudok felmutatni, köztük kecskemétiek is vannak, hogy csak a műkertvárosi templom új ólomüvegeit, a Barátok temploma patinás üvegeinek restaurálását és a széchenyivárosi templom Balanyi Károly által tervezett ólomüvegeit említsem.

Ezek is érdekelhetnek