Van kiút a romboló hatású párkapcsolatokból is

Csenddel verés – ez is az egyik eszköze a narcisztikus embereknek, a lényeg, hogy minden róluk szóljon. Kovács „JuJu” Judit fotókon örökítette meg a fájdalmakat és sérüléseket, amiket az ilyen személyiségzavarral küzdő ember mellett kell elszenvedni.

LakóhelyemBiczó Henriett2019. 08. 06. kedd2019. 08. 06.
Van kiút a romboló hatású párkapcsolatokból is

– Ez tényleg veled történt? Egyfolytában ezt kérdezték tőlem a fotózás során a színészek. Igen, velem. Soha senki nem tudhatja, hogyan zajlik valakinek az élete a falak mögött – meséli Kovács „JuJu” Judit az első élményeit, amikor nem mindennapi „utazásba” vágott bele: fotókon ábrázolni a narcisztikus személyiség főbb jellemzőit, és áldozatának sérüléseit, gyötrődéseit.

JuJu biztonságos, ésszerű világban élte a mindennapjait. Értékesítéssel, reklámszervezéssel, majd ingatlanokkal kezdett foglalkozni, ahol meghatározó jelentősége van a fotózásnak, hiszen a vevők a látottakból szerzik az első benyomást a kiszemelt házról, lakásról. JuJu a tökéletesre törekedett, beiratkozott hát egy fotós tanfolyamra.

Amikor azt a feladatot kapták, hogy fényképezzék le a Vörösmarty tér impozáns épületeit, ő lejjebb engedte a kamerát, és a csoporttársai arcát kezdte pásztázni. Aztán kattintott. Látta, mennyi minden van egy arcban, hogy a fotó sokkal többről árulkodik, mint amit az adott pillanatában látunk a másikból. Innentől nem volt megállás, maradt a portréknál, és az ismerősnek köszönhetően egyszer csak a színház világában találta magát.

A fekete-fehér portrék időtlenséget árasztanak. Fotó: Kovács Judit

– Úgy éreztem, otthon vagyok. Olyan közegre találtam, amiben lehet álmodozni, beszélhetek az érzéseimről. Teljesen magával ragadott a fotózás, újságokban jelentek meg a képeim, egyre több színész kért fel, hogy készítsem el a portfólióját. Szárnyaltam. Akkor kezdődtek a problémák. A legfontosabb ember az életemben nem fogadta el, hogy fényképezek, hogy egyre több pozitív visszajelzést kapok. Nem kaptam tőle semmilyen elismerést, folyton azt érzékeltette velem, hogy jó lenne felhagynom a fotózással.

Véletlenül rábukkantam egy cikkre, ami a narcisztikus személyiségzavarról szólt, akkor döbbentem rá, hogy milyen kapcsolatban élek. A narcisztikus ember folyamatosan csak önmagáról beszél, ő akar a középpontban állni, nem kíváncsi a másikra. Amikor azt ecseteli, hogy miért szeret téged, az is csak róla szól. Olyan, mint egy csecsemő felnőtt testbe zárva. Bármennyi figyelmet és szeretetet adsz, soha nem elég. És a társ, szülő, gyerek, beosztott – mert bármilyen emberi kapcsolatban lehet szenvedni egy narcisztikustól – egyre jobban meg akar felelni az elvárásoknak, ami képtelenség.

Kovács Judit a fotó világában találta meg az útját

Kialakul az önvád, a beszűkült tudatállapot, s az ember tényleg képtelen önmaga lenni. Alárendelődik a másiknak, marcangolja magát, ami betegségekhez is vezethet. Én is kimerültem ezekben a játszmákban, megbetegedtem, és akkor aztán végképp magamra maradtam. Találkoztam egy lánnyal, aki komoly műtéten esett át, a férje felé sem nézett addig, amíg fel nem épült. Most sokan mondhatják, miért kell ilyen ember mellett maradni, de nehéz kiszállni. Munkahelyet könnyen lehet váltani, de házasságot nem. Ezek se veled, se nélküled kapcsolatok, s ha valaki újra megerősödik, a narcisztikus személy ismét ott terem mellette.

És újra nincs megállás. A csenddel verés is jellemző eszköz, például írsz neki egy üzenetet, és nem válaszol. Pedig látod, hogy elolvasta, megtehetné. Megint minden gondolatod körülötte forog, elkezdesz gyötrődni, nem tudsz magadra és a saját dolgaidra fókuszálni. Ezt nemcsak távolból, hanem a fizikai jelenlétében is képes eljátszani. Szellemként mászkál, mintha nem is létezne. Kiismerhetetlen.

Kovács Judit „Juju”. Fotó: Németh András Péter

Kovács JuJu, miután fiatal színészekkel elkészítette fekete-fehér fotósorozatát, azt gondolta, senki sem lesz kíváncsi a képekre és a témára. És attól félt, lehet-e egyáltalán erről a problémáról beszélni? Az első kiállítás megnyitójára egy pszichológust is meghívott, záporoztak a kérdések. A vándorkiállítás már a harmadik helyszínen kap teret, most a fővárosi Spirit Színházban, s úgy tűnik, nincs megállás. Már egy 40 perces interaktív színházi előadást is készített két színésznővel, és egyre többen keresik meg, hogy elmeséljék, milyen lelki sérüléseken mennek keresztül, mert narcisztikus ember mellett élnek.

– Tudom, mekkora a felelősség, amit a vállamra vettem. De ha fotósként az a küldetésem, hogy másokon segítsek, boldogan megteszem. Szeretném felhívni az érintettek figyelmét, hogy nincsenek egyedül, és mint sok mindenből, ebből is van kiút.

Ezek is érdekelhetnek