Védőháló a város felett

Mi mindent csinálnak a városrendészek? Az illegális hulladék az a terület, amelynél szinte soha nem dőlhetnek hátra, valahol mindig feltűnik egy újabb szemétkupac. A térfigyelő kamerák segítségével lebuktattak már illegális árusokat, biciklitolvajokat, festékszóróval rongáló fiatalokat és körözött bűnözőket egyaránt. A közterület-felügyelő nemcsak a tilosban parkolóknak osztogat piros zacskós büntetőcédulákat, és koldulókat küld el a terekről, hanem ha kell, tűzifát pakol a rászorulóknak, és bevásárol az időseknek.

LakóhelyemSzijjártó Gabriella2023. 02. 24. péntek2023. 02. 24.

Kép: 20230202 Kescekmét Riport a kecskeméti városrendészet tevékenységéről Fotó: Kállai Márton KM Szabad Föld A Képen: Takács Attila térfigyelő kamera szoba

Védőháló a város felett
20230202 Kescekmét Riport a kecskeméti városrendészet tevékenységéről Fotó: Kállai Márton KM Szabad Föld A Képen: Takács Attila térfigyelő kamera szoba

Zsibbadással, tűszúrásszerű érzéssel kezdődött. Petényi Tibor bal lábát nem sikerült megmenteni, 2018. január 9-én érszűkület miatt amputálni kellett. A rehabilitáció alatt a jobb bokáján seb alakult ki, ami elfertőződött, vérmérgezést kapott, húsevő baktériumok támadták meg – hogy a férfi életben maradjon, 2019 áprilisában ezt a lábát is levágták. Több mint négy évet töltött a kecskeméti és a kiskunfélegyházi kórházban, a megpróbáltatásai azonban ezzel még nem értek véget.

– Amikor 2022. április 19-én végre hazajöhettem, rá sem ismertem a telkemre: szeméthalmokkal borított őserdőt találtam, a kert teljesen elburjánzott – emlékszik vissza a kerekesszékben ülő, 66 éves férfi. Nem szépíti: a hulladék egy részét még ő halmozta fel, aztán a távolléte alatt idegenek szemétlerakónak használták a telkét; volt a kupacokban a női szandáltól a bútoron át a festékesdobozig minden.

Mire kijött a kórházból, Tibor háza szemétlerakóvá vált. Megsegítették. Fotó: Kállai Márton.

A kis lemezbódé „teraszán” beszélgetünk – ez a szűk sufni az otthona 2004 óta, a válása után ennyire futotta a pénzéből itt, a Kiskertvárosban. A fatüzelés nem megoldható, ezért hősugárzóval fűtött korábban. Csakhogy az áramot a rehabilitációja alatt kikapcsolták, ezenfelül a fúrt kútjából homokos víz jött.

– Jó időben még csak-csak elvoltam így, de ahogy beállt a hideg, a kis lemezbódém egyre élhetetlenebb lett. Nagyon fáztam, csak a cicáim tartották bennem a lelket. Lassan már élni sem akartam.

A segítség szinte az utolsó pillanatban érkezett decemberben: lakossági bejelentés alapján Sipos László önkormányzati képviselő és a Kecskeméti Városrendészet felkarolta a többszörösen hátrányos helyzetben lévő nyugdíjas ügyét. A városrendészet külterületi szolgálatot teljesítő felügyelője, Suba Ágnes gyorsan a helyszínre sietett, és azonnal intézkedni kezdett – másfél héttel karácsony előtt. Csoda történt: egy névtelenséget kérő önzetlen fiatalember, egy (szintén a neve elhallgatását kérő) alapítvány és az MVM-partner Térvillszer Kft. összefogása eredményeként december 23-án, délelőtt 10 óra 15 perckor visszakapcsolták az áramot, biztosítva ezzel a meleget és a fényt.

– Hát persze, hogy percre pontosan emlékszem a pillanatra! A villannyal a hitemet is visszakaptam, hogy érdemes élni – derül fel Pipec arca. Ezt a becenevet anno élvonalbeli futballistaként a társaitól kapta a Kecskeméti Dózsában; sokfelé, leghosszabb ideig a KTE-nél rúgta a bőrt, meséli lelkesen az egykori hátvéd. A háromgyerekes, népszerű focista élete sokszor a bulizás körül forgott, aminek megfizette az árát: végül ráment a házassága. Családtagjaival az évek során elhidegültek egymástól – ezt rendbe hozni nehezebb diónak tűnik, mint az árambekötés volt.

Nyolc éve működik a városrendészet. Nem csak büntetnek, nagyon sokszor jót cselekednek. Fotó: Kállai Márton

Az elmúlt hetekben sorra érkeztek a felajánlások, például egy bucsai jótevő elektromos mopeddel ajándékozta meg Petényi Tibort. Létszükséglet az akkumulátoros járgány, hiszen azzal megy az innen öt kilométerre lévő Tescóba vásárolni. Segítséget kapott a környék lakóitól és a Kecskeméti Kiskertváros Egyesülettől, valamint a KTE öregfiúkcsapatának tagjai is látogatják. A mentőakcióban részt vettek a Hírös és az Alsószéktó–Kisfái–Matkó Polgárőr Egyesület munkatársai. Január közepén egy újabb, civil összefogásnak köszönhetően összeszedték, majd elszállították a szemetet az udvarról.

– Hogy mit kívánok még? Mire vágyom?! – visszakérdez, hosszasan rágódik a válaszon. – Tulajdonképpen megvan mindenem, szégyellnék panaszkodni. A városrendészet külterületi felügyelői be-benéznek hozzám; Ágnes nemrég hozott egy hűtőt is, abban most már tudom tárolni az ételeimet.

Eszébe jut még valami, fátyolos a szeme.

– Valakitől kaptam egy kis LED-tévét. Végre tudok focit nézni.

*

Már 2017 óta működik és akár 80-100 kilométert is autózik naponta a Kecskeméti Városrendészet említett külterületi szolgálata. A felügyelőpáros a hét szinte minden napján a megyeszékhely külterületét járja ­autóval: egyrészt közbiztonsági céllal, másrészt rendészeti feladataik ellátása közben fel tudják mérni, hogy hol élnek idős, magányos vagy szociálisan rászoruló személyek. A feltárt információkat jelzik a városban lévő segélyszervezeteknek, alapítványoknak, egyesületeknek, hogy a krízishelyzetbe került személyek azonnali támogatást kaphassanak.

A rendőrkapitányságon a kamerákat most Takács Attila figyeli, ha szükséges, intézkedést kezdeményez. Fotó: Kállai Márton

– Nemegyszer maguk a városrendészek nyújtanak segítséget. A mindentől messze lévő tanyákon vagy a belterületi kis házakban, bódékban gyakran a legelemibb komfortot is nélkülöző elesetteknek elviszik az adományul kapott tartós élelmiszert, segítenek a bevásárlásban vagy éppen kitölteni a tűzifaigénylő lapot – sorolja dr. Német Zsolt, a Kecskeméti Városrendészet intézményvezetője.

– Visszafelé is működik az együttműködés: sok olyan jelzést kapunk a lakosoktól személyesen, telefonon vagy az ügyfélszolgálati irodánkban, ami intézkedést igényel. Legtöbbször illegális hulladéklerakásról tesznek bejelentést, máskor lopás miatt, de szoktak szólni akkor is, ha gyanús, ismeretlen gépkocsit látnak feltűnni a környéken.

Már körözött férfit is fedeztek fel és fogtak el így. Fotó: Kállai Márton

A városrendészekhez 2021-ben csatlakozott a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata is, eddig mintegy nyolcvan külterületen élő, segítségnyújtásra szoruló személyt kerestek fel közösen. A rászorulók a tartós élelmiszereken túl az életminőségük javításához szükséges tárgyi adományokat és egyéb segítséget is kaptak. Volt, akinek elromlott a bojlerje, de anyagi okok miatt nem tudott újat vásárolni; máshol egy gyermekét egyedül nevelő anyukának nem futotta arra, hogy kislányának nagyobb ágyat vegyen a kinőtt helyett – a keresztény felekezet adományozóinak köszönhetően mindkét eset megoldódott. Egy mozgáskorlátozott férfinál akadálymentesített illemhelyet alakítottak ki, másutt pedig a tűzifa házhoz szállításában, hasogatásában és behordásában segítettek közösen.

*

Érdemes visszakanyarodni a kezdetekhez, ebben ka­lau­zol dr. Német Zsolt. Az önkormányzatoknak vannak kötelező feladatai – például a szociális ellátórendszer és az iskolák működtetése –, ehhez az államtól támogatást kapnak. A rendészeti szerv fölállítása nem ilyen előírt teendő, ebből adódóan az állam erre nem áldoz, ezt helyi forrásokból kell finanszírozni.

– Kecskemét vezetése az országban az elsők között döntött; a Kecskeméti Városrendészet kiemelt célja a 2015-ös megalakulása óta a közrend, a közbiztonság és a köztisztaság fenntartása. Ehhez az önkormányzat megteremtette az anyagi hátteret is: a városrendészet végzi a várakozási közszolgáltatást, azaz mi üzemeltetjük a parkolóautomatákat. A bevétel hozzánk áramlik be, ennek döntő része fedezi a működési költségünket. Ennek az egyébként Magyarországon szinte egyedülálló modellnek köszönhetően minden évben jelentős beruházásokra is futja. A városvezetés, élén Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterrel, folyamatosan nyitott az újdonságok és az újítások iránt, ennek számos jelét, eredményét lehet látni.

A rendészeti szervezet vezetője,dr. Német Zsolt. Fotó: Kállai Márton

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karával együttműködési megállapodást kötöttünk, mely abból a felismerésből táplálkozik, hogy tudomány és gyakorlat kéz a kézben járnak, szerencsés esetben ezen területek eredményei egymásra épülnek.

A városrendészetnek sikerült a rendőrséggel és a polgárőrséggel olyan együttműködést kialakítani, amely napi szinten védőhálót jelent a lakosoknak és a gazdasági élet szereplőinek ebben a nagy kiterjedésű, körülbelül 110 ezer lélekszámú városban. Hogy ez így is maradjon, arról mindennap 30-35 munkatárs gondoskodik. Tíz gépkocsival járják a várost, továbbá gyalogos, biciklis, robogós járőrszolgálatot látnak el. Plusz 460 térfigyelő kamera üzemeltetésében vesznek részt, ebből 80 rendszámfelismerő.

*

Kecskemét belvárosa le van fedve térfigyelő kamerákkal. Ezeknek olyan erős a visszatartó ereje, hogy súlyosabb bűncselekmények elkövetése azóta nem jellemző. De nem csupán a bűnmegelőzésben játszanak főszerepet, hanem a bűnüldözésben is: a kamerafelvételek alapján könnyen beazonosíthatók az elkövetők, rekonstruálható a mozgásuk, rövid időn belül kézre kerülnek, a nyomozás gyorsan és sikeresen lezárható.

A felszerelt kamerarendszer visszatartó erő. Fotó: Kállai Márton

A Kecskeméti Rendőrkapitányság egyik operátori szobájában hétköznap 8 és 16 óra között, valamint péntek és szombat éjszaka két közterület-felügyelő teljesít szolgálatot. Dakó László és Takács Attila a város közterületein elhelyezett térfigyelő kamerák élő képeit figyeli, szükség szerint intézkedést kezdeményeznek. Több mint egy évtizede a Kecskemét Közbiztonságáért Közalapítvány égisze alatt (élén dr. Szabó József kuratóriumi elnökkel), a rendőrség épületében működik az úgynevezett térfelügyeleti rendszer. A kamerák 24 órában mindent rögzítenek; a felvételeket jogszabály szerint 30 nap múltán automatikusan törli a rendszer. De ez idő alatt hasznos szolgálatot tehetnek!

– Olykor meglehetősen időigényes az elemző-értékelő tevékenység, például tavaly márciusban kétheti munkánk vezetett eredményre – idézi fel az esetet Takács Attila. – Ennyi időt vett igénybe, mire a nemzeti dohánybolt sérelmére elkövetett fegyveres rablás tettesének teljes mozgását, érkezési-távozási útvonalát feltérképeztük. A felkészült elkövető ugyanis többször átöltözött.

Egy másik esetben a városrendészet munkatársa, a térfigyelő kamerákkal pásztázva a várost, egy olyan férfit pillantott meg, akit a rendőrök nagy erőkkel kerestek: ellene ugyanis elfogatóparancsot bocsátottak ki, mivel ő a jogerős ötéves büntetését nem kezdte el letölteni. A szemfüles városrendész azonnal értesítette az egyenruhásokat, akiket a megadott címre irányított, miközben figyelte a férfi mozgását. Az összehangolt munka eredményeképpen a kiérkező egységek elfogták a körözött férfit.

Igyekeznek a szemetelők kilétét kideríteni, s ellenük keményen fellépni. Fotó: Kállai Márton

A térfigyelő kamerák lebuktattak már illegális árusokat, padokat és térköveket festékszóróval rongáló fiatalokat; máskor lopott biciklit segítettek visszajuttatni a tulajdonosának. Rablás, kifosztás, testi sértés, garázdaság, rongálás, koldulás, köztisztasági, illetve közlekedési szabálysértések, szabályszegések, illegális hulladéklerakás – ezek a legjellemzőbb esetek a közterületeken.

Apropó, hulladék! A városrendészet praxisában a mintegy 500 köbméteres óriási hulladékhalom a csúcstartó. A szemetelők túlnyomó többségét az utóbbi években már sikeresen felelősségre vonták. A hulladéklerakó tetten érésében egy videó vagy fotó döntő bizonyíték lehet; ennek hiányában különféle módszerekkel próbálnak az elkövető nyomára bukkanni. Amennyiben ez sikerül, felszólítják arra, hogy az általa elhelyezett illegális hulladékot szállítsa be az erre a célra szolgáló telephelyek egyikére. Ha az illető erre nem hajlandó, akkor elindítják az eljárást, ami pénzbüntetéssel jár, emellett a hulladék elszállításának költségét is az elkövető állja.

Arató Roland, a kecskeméti városrendészet dolgozója munka közben. Fotó: Kállai Márton

– Az emberek zöme nemegyszer csak annyit lát meg a városrendészet élő, lüktető organizmusából, hogy a „közterületes” büntet – mondja dr. Német Zsolt. – Pedig alapvetően a figyelmeztetés és a tájékoztatás tölti ki a munkánk 90 százalékát. Nekünk az a célunk, hogy szolgáltató, segítő jellegű tevékenységet lássunk el. Hogy Kecskemét továbbra is egy élhető, biztonságos település maradjon.

Ezek is érdekelhetnek