Amikor a hűségesek hűtlenkednek (4.)

Amikor az embernek viszonya van, az időhorizontja összeszűkül. Nem tud tervezni, hiszen fogalma sincs, melyik partner mellett fog végül kikötni. Az állandó stressz és a bonyodalmak annyira felemésztik, hogy az idő összeomlik. Egyik randevútól a másikig él, egyik összeütközéstől a másikig.

Barry (42) így írja le: „Egyetemista koromban szerelmes lettem a másod-unokatestvérembe, Beckybe. Össze akartunk házasodni, és nincs törvény, ami tiltaná a másod-unokatestvérek házasságát. De a család olyan nagy nyomást gyakorolt ránk, hogy megadtuk magunkat. Aztán megismerkedtem Laurával, és összeházasodtunk, de nem ő volt életem nagy szerelme. Miután megszülettek a gyerekek, apró nehézségek kezdtek felbukkanni, majd komoly problémák, így elég hamar elszakadtunk egymástól.

Becky idővel elvált a férfitól, akihez korábban hozzáment. Hirtelen szabad lett. Minden vágyam az volt, hogy vele lehessek. Becky nem akart lefeküdni velem, amíg el nem válok. Attól függetlenül együtt töltöttünk minden egyes percet.
Fantasztikus, mennyire megváltozott az életem. Csak a következő dologra tudtam gondolni – Beckyvel lenni, elszabadulni Laura mellől, elaltatni Laura gyanakvását. Megtapasztaltam, milyen is egyik pillanatról a másikra élni. Igen, Becky és én sokat beszélgettünk arról, hogy egy nap majd összeházasodunk. De ez a jövő nem tűnt valósnak.”

Ez a fajta csőlátás, amely a viszonyt folytató embert jellemzi, megnehezíti, hogy tisztán lássa, mi lenne a legjobb, vélekedik a pszichiáter. A pillanatnyi félelem, a remény, a szorongás irányítja az életét. Csak arra tud gondolni, milyen érzés épp abban a pillanatban együtt lenni azzal a személlyel, aki után vágyik.

A legfontosabb dolgokat elveszítheti szem elől. Például az ítélőképességét, hiszen fogalma sincs, milyen lenne az igazi élete azzal a partnerével, aki mellett elkötelezné magát. A következő dimenzió az életmód, amelyet meg kell vizsgálni, ha az érintett szeretné eldönteni, melyiküket válassza.

A szakember azt tanácsolja, gondoljunk csak bele, mi az, ami életünk során a legnagyobb hatást gyakorolja ránk. Hatalmas házban élünk, nagy földeket birtokolva, vagy egy apró lakásban, zsúfolt szomszédságban? Hosszú, fárasztó út a munkába járás mindennap, vagy rövid és egyszerű? Sok valóságshow-t nézünk a tévében, vagy inkább sok krimit? Életmódunk nem egyszerű háttere az életünknek, hanem maga az élet.

De térjünk vissza Barryhez, aki szerint mind Becky, mind a felesége, Laura nagyon jó emberek. Emberként mindkettejüket tisztelte és szerette.

A kapcsolata Laurával kétségkívül félresiklott, de nem igazán lehetett tudni, miért. Egyszerűen hiányzott a szerelem kémiája? Vagy Barry munkamániája, életmódja nehezítette meg a kapcsolatukat?

Sok tehát az ismeretlen faktor. Mindig sok. Ám a viszonyt folytatók nem azért kerülnek tisztába a dolgokkal, mert kiiktatják az ismeretleneket, hanem azért, mert arra fokuszálnak, amiről tudják, hogy igazán fontos. Barry életmódjával kapcsolatosan például az volt a fontos, hogy imádott vitorlázni. Igazi vitorlázó volt. A vérében volt. Ha megnyerte volna a lottófőnyereményt, akkor boldogan feladott volna mindent, és hátralévő életében körbehajózta volna a Földet.

Laura utált vitorlázni. Becky viszont rajongott érte. Nemcsak állította, hogy szereti, hanem vett is egy saját hajót, és kivitorlázott, amikor csak tehette. Barry nagy álma az volt, hogy azt tehesse, amit szeret, azzal a nővel, akit szeret. És ez volt a lényeg.

Végül az életmód átgondolása segített, közös volt a vitorlázás iránti szeretetük, ez megmutatta Barrynek, hogy tényleg Becky mellett a helye. Hét év után, amikor a párterapeuta újra felvette velük a kapcsolatot, még mindig boldogok.
És mi van az ön életével a párja oldalán?

Mira Kirschenbaum: Amikor a hűségesek hűtlenkednek. Geopen Könyvkiadó