Ki hogyan csinálja...

Ahogyan kezdődik
Nem mindegy, hogy egy párkapcsolatban  „az első alkalom" egészségügyi szükséglet következtében jön-e létre,netán érzelmi aktussá válik. Valójában az ismerkedés első pillanataitól kezdve mindkét fél fantáziája megindul, és gondolkodni kezdenek azon, hogy mi történik majd később.

Aki kapkod ilyenkor, előrerohan, lerövidíti a kételyek, az izgalom és a vágyak kifutási idejét, mert azonnal bizonyosságot akar. Tudjuk, hogy az első benyomásnál az erotikus jelzések és vonzások komoly szerepet játszanak, ez az a bizonyos szikra, amit mindenki igényel. A kérdés csak az, mennyire képes valaki összehangolni a vágyait a másik elvárásaival és a saját szorongásaival, miszerint „jobb lenne hamar túlesni rajta". Különösen igaz ez az olyan nőkre, akiknek ellenérzéseik vannak a saját testükkel kapcsolatban, és aggódnak, vajon megfelelnek-e majd a partnerüknek. Bár az ilyesféle érzések általában természetesek, és vélhetőleg még a topmodell alkatúaknál is létrejönnek, hiszen az első alkalom egyben egy folyamat kezdete (vagy azzá válhat), nem mindegy tehát, hogy milyenné formáljuk.

Történjen meg
Emberi kapcsolatainkban is úgy „működünk", mint az élet többi területén. Van, aki nem bírja, ha késleltetik a szándékai megvalósításában, ő az, aki jobb szereti tudni, mi lapul az ajándékdobozban, mert a meglepetésekkel és az ilyenkor keletkező feszültségekkel nem tud mit kezdeni. Számos oka lehet annak, ha valakinek a személyisége így alakul, mindenesetre az ilyen ember számára a várakozási idő inkább kellemetlen, minden eszközzel igyekszik lerövidíteni, még akkor is, ha a józan ész mást diktálna. Sokszor elméleteket is gyárt, hogy megmagyarázza, miért nincs szükség romantikára és ábrándozásra, de ezek az ideológiák rendszerint csak arra hivatottak, hogy eltakarják a valódi, tudattalan érzelmeket.

Az a nő, aki szívesen átveszi a férfi szerepét és irányít, valójában magánál akarja tartani az események feletti kontrollt, mert számára az a megnyugtató, ha pontosan tudja, mikor, mi következik majd. Könnyű meglátni ebben a kiszolgáltatottságtól vagy az alárendelt helyzettől való félelmet és szorongást.

Szabály nincs az első alkalom időpontjára, de tanácsos megvárni, míg nem a szorongásainkat akarjuk csökkenteni az aktussal, hanem tényleg együttes, jó élményt szeretnénk átélni a másikkal.

Ha csak arról szól
Vannak olyan kapcsolatok, amelyeket valóban csak a szex köt össze, és minél inkább előrehaladunk az életkorban, annál inkább találunk erre példákat. Ha egy férfi nem akar elköteleződni egy nő mellett, tehát nem járnak, de az illető mégis hajlandó belemenni szexuális kapcsolatba, akkor az létre is jön. Sokszor előfordul, hogy azért vállal valaki ilyesmit, mert reménykedik abban, hogy majd minden megváltozik, átalakul. De általában kiderül, hogy ez csak hiú ábránd, és már a kapcsolat elején látszott, hogy miről fog szólni. Ilyenkor végig kell gondolni, érdemes-e benne maradni vagy sem, mert kudarcot és fájdalmat is okozhat egy ilyen szituáció.

Egy idő után törvényszerűen lelki reakciók jelennek meg, mert fel kell dolgozni a „csak ennyi” érzését. Általában csalódás, szomorúság az eredmény. Ha a kapcsolat csak a szexet tartalmazza, akkor rendszerint az egyik fél szükségleteinek a kielégítéséről szól, és nincs belevéve a másik lelke és érzései. Ez szűkre szabott tartomány, sok elvárás nincs, a kapcsolatnak inkább jelene van, mint jövője.

A vágyak és a csalódás
A nők nagy része általában rosszul tűri az ilyen helyzeteket, mert azt érzi, hogy a testét elfogadták, de a többi nem érdekes. Ha az egyestés kalandba egy nő is belemegy, ez nem jelenti azt, hogy ne fantáziálna a folytatásról. Közben pedig ezzel a kalanddal valójában azt a pszichés háttérüzenetet küldte a másik félnek, hogy nem olyan súlyú számára a szex, hogy ez visszatartaná. A „veled csináltam először, soha még nem tettem ilyet" típusú mondatok rendszerint nem sokat jelentenek egy férfinak, az is előfordulhat, hogy ő meg azt gondolja, „naná, mindenkinek ezt mondja". Ez pedig pszichológiailag csapdahelyzet, a körülmények valóban a női vágyfantáziák ellen szólnak. Ahhoz, hogy a szex után legyen folytatás, őszinteség kell és bizalom, ami sokak számára nehéz kérdés. Ha a kezdést nem sikerül tisztázni, tehát nem derül ki, milyen vágyak és kívánságok vannak jelen, és ez milyen érzéseket kelt a másikban, akkor nagy problémák vannak az őszinteséggel. Bármennyire nehéz is egy ilyen beszélgetés – mert lehetnek benne komoly indulatok, elhangozhatnak bántó mondatok és csúfondáros megjegyzések –, akkor sem szabad meghátrálni.

Akkor miért megy bele?
A válasz erre a kérdésre, rendszerint az a reális magyarázat, hogy „még ez is jobb, mint teljesen egyedül lenni", vagy „hátha mégis kialakul". De ha egy kapcsolat nem definiált, vagyis nem mondódik ki az elkötelezettség, akkor hiába vannak benne bizonyos szexuális momentumok, nem szabad felfűzni azokat egy reményekkel teli ábrándra. Ilyenkor a találkozások, a telefonok, a szexuális együttlétek azt a képet nyújtják, mintha lenne valami. Pedig nincs.

A hozzáadott jelentéstartalom torzíthatja a valóságot, nem szabad tehát úgy gondolkodni, hogy „lényegében ez egy teljes kapcsolat, hiszen a benne lévő elemek egy valódi kapcsolatban is meg szoktak lenni". Lehet, hogy benne vannak bizonyos részek, de ha valamelyik fél nem vállalja a kapcsolatot, akkor az nincs is.

Mindezt végiggondolva, bölcsebb ilyenkor megbeszélni az egészet a partnerrel, és utána feltenni magunknak a kérdést: vajon tényleg ez az az életforma, amire szükségem van?

Forrás: Diéta és Fitnesz