Utcára kerültek

Megszületünk, fiúnak vagy lánynak, s attól a pillanattól elvárják tőlünk, hogy úgy is viselkedjünk, s nemünknek megfelelően kék vagy rózsaszínű holmikat hordjunk. Az első tiltakozás kamaszkor körül jelentkezhet, amikor rájön egy fiatal fiú vagy lány, hogy ő más: a saját neméhez vonzódik. Utánaolvas, és rájön: a másság nem betegség. A szerencsésebbeket megértő család segíti abban, hogy másságukkal békében együtt élhessenek – a pechesek bujkálnak és titkolóznak, esetenként lelki beteggé válnak amiatt, hogy szerepet kell játszaniuk. Ferenczi Tamás húsz éve szülész-nőgyógyászként kezdte pályafutását Pécs környékén. Az egyetem elvégzése után egyetlen lány barátnője nem volt – igaz, fiú sem, de pontosan tudta, hogy az utóbbiakhoz vonzódik.
– Senkinek nem mertem erről beszélni, rettegtem, hogy megbélyegeznek, esetleg a szakvizsgám után a hivatásomat sem gyakorolhatom – sorolja az orvos. – A szüleim semmit nem tudtak arról, mit érzek, mitől szenvedek. Azt óhajtották, hogy legyen már végre feleségem és gyerekem. Azt hittem, megbolondulok. Végül teljesítettem a kívánságukat.
– Tudta a felesége, hogy a férfiakhoz vonzódik?
– Nem mertem felvállalni, de amint megfogant a gyermekünk, soha többé nem voltam képes testi kapcsolatot létesíteni vele. Teltek a hónapok, az évek, mígnem válóperrel fenyegetett, azt hitte, más nő van az életemben. Akkor mindent feltártam előtte, és bevallottam, egy férfival van viszonyom, akivel együtt szeretnék élni – mondja, majd megosztja azt is velünk, hogy volt felesége csöppnyi megértést sem tanúsított. Mélyen megalázta, és fűnek-fának elmesélte az esetet. A nő a kórház igazgatóját is tájékoztatta, aki rövid úton felbontotta a szülész-nőgyógyász munkaviszonyát. – Emlékszem, gúnyosan csak annyit mondott a professzor: „Köszönjük, de buzikra nincs szükségük a kismamáknak!” Majdnem elbőgtem magam, de férfiasan kellett viselnem a megaláztatást. Akkor még nem mertem jogorvoslatot kérni, elmenekültem az ország másik szögletébe.
Ferenczi doktor exneje maradt a gyerekkel a Dunántúlon, ő pedig a párjával Debrecenbe költözött, ahol hamarosan munkába állt. Kezdetben kíváncsiak voltak a kollégái az orvos magánéletére, nem értették, hogy elvált ember létére miért hagyják hidegen a csinos kolleginák. Ma már számtalan olyan kismama jár hozzá, aki tudja, hogy Ferenczi doktor meleg, így nem kell a férjek féltékenységi jeleneteit végighallgatni a vizsgálatok után. Az is igaz, van egy-két ellenlábas férfi kollégája, akik néha kifigurázzák a melegeket.
V. Klára és S. Hanna szállodai munkahelyükön ismerkedtek meg. Ők azt mondják, szerelem volt első látásra, amit munkatársaik előtt csak rövid ideig tudtak titkolni. Kezdetben mindenki megértéssel fogadta a hihetetlennek tűnő hírt, hogy össze is költöztek, és szeretnének hivatalosan is egy pár lenni. A szálloda igazgatója ekkor behívatta irodájába a két lányt, kezükbe adta a felmondásról szóló okmányt, és kéthavi végkielégítést ígért, ha másnap már a színüket sem látja. A lányok előbb ügyvédhez akartak fordulni, majd úgy döntöttek, inkább külföldre költöznek, hiszen mindketten két idegen nyelvet is beszélnek. Úgy gondolják, Nyugat-Európában egész más melegként élni, mint Magyarországon.

Összetartóbb társadalom
A Rasszizmus elleni európai év (1997), illetve a Fogyatékkal élők európai éve (2003) alapján, azoknak tanulságait levonva, a 2007 – Egyenlő esélyek mindenki számára európai év segíthet megteremteni egy összetartóbb társadalmat, mely az EU központi értékeivel – például a nemek esélyegyenlőségével – összhangban a sokszínűséget is óvja és elfogadja. Célja az esélyegyenlőséggel és megkülönböztetéssel kapcsolatos uniós jogszabályok megismertetése, a vita és a párbeszéd élénkítése, a helyes gyakorlat megosztása.

Melegek házassága
Beszélgetőtársaim, több meleg társukhoz hasonlóan, abban bíznak, hogy a nagyobbik kormánypárt – a spanyol szocialistákhoz hasonlóan – fogékony lesz arra, hogy a melegek és a leszbikusok előtt is megnyissák a házasság intézményét. Véleményük szerint ehhez csak a családjogi törvényt kell módosítani, ahogyan azt az SZDSZ is indítványozta a szeptemberben benyújtott javaslatában. Azt remélik, ha ez valóra válik, a társadalmi előítélet és a munkahelyi diszkrimináció is csökken. A mássággal élők érdek-képviseleti szervezete a Háttér Társaság a Melegekért Egyesület, amely nemcsak telefonos lelkisegély-szolgálatával, de önismereti csoportok indításával, a másság elfogadásának „tanításával” is segíti a hozzájuk fordulókat, s lehetőséget adnak a meleg kultúra több szintű megismerésére is. (06-1/329-2670, honlap: www.hatter.hu).

A program megvalósulását az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év – 2007 keretében az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.