Orsika kérdez

Válaszképpen jócskán visszamentem az időben. Elmeséltem neki, hogy a gój szó héberül népet jelent, s először az Ószövetségben szerepel. Később a rómaiak, aztán az európai keresztények, még később a nem zsidók szinonimájává vált.
Orsika ekkor arról faggatott, hogy akkor miért gój a motoros?
Mondtam neki, hogy aki manapság e titulust magára aggatja, az bőr-egyenruhában motorra ül, s néhányszor különféle kétkerekű-felvonulásokon vesz részt, miközben tudatja a tényt az arra járókkal, hogy ő gój.
Orsika még mindig nem értette, hogy ehhez a motorosoknak miért kell a szerkójukon gójnak feliratozni magukat?
Felvilágosítottam, hogy az előbbi két információt összetéve, a gój motoros tehát olyan valaki, aki bőr-egyenruhában motorra ül, alkalmanként csoportosan felvonul és demonstrál, miközben arra emlékeztet: a titulust, amit a szidók használnak a nem zsidók megnevezésére, ő vállalja, s egyúttal hirdeti, hogy nem zsidó.
Orsika eltöprengett: ha valaki azt hangsúlyozza, hogy ő az, aminek mások hívják, tehát nem az, mint azok, akik ennek hívják, akkor az olyan, mintha azt mondaná, hogy vállalom az elnevezést, tehát nem vagyok az, mint ti.
Elismerően bólintottam az okfejtés hallatán.
Orsika még megkérdezte: miért olyan fontos az előbbi tény hangoztatása?
Erre azt válaszoltam: mert számukra ez önmeghatározás, és fontos közlendő, hogy ők gójok, azaz nem zsidók.
Köszönöm, mondta Orsika, és megvilágosodva elviharzott.