Aranyláz Magyarországon is?

A jellemző hektárárak ma a 450-550 ezer Ft-os sávban találhatók (közepes minőségű, 25 aranykoronás földterület esetében.) A földbérletek ára pedig jelenleg a földalapú támogatás fele, illetve teljes összege között változnak, ez megközelítőleg 20-50 ezer Ft/Ha területtől és föld minőségtől függően. Az ország nyugati felén és Budapest környékén a magasabb árak jellemzőek, míg a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az árak kissé elmaradhatnak ettől. (ez nem feltétlenül a föld minőségnek köszönhető). A bérleti díjak az elmúlt 3 évben emelkedő tendenciát mutattak, a bérleti díjak tekintetében azonban az árváltozás lefolyása hosszabb a hosszú távú bérleti szerződések miatt.
A világpiaci tendenciákat figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy az élelmiszer árrobbanásnak lesznek-e drámai hatásai a földárakra Magyarországon is. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőbbé válásával Magyarországon is érezhető a megnövekedett érdeklődés a mezőgazdasági földterületek iránt, azonban az említett országokhoz hasonló áremelkedésekről szó sincs. A piacot meghatározza az a tény, hogy a földterületek forgalma erősen szabályozott, a kereslet meglehetősen korlátozott. A kereslet-kínálat hatásai egyelőre nem érvénysülnek szabadon.
Magyarországon kizárólag hazai magánszemélyek vásárolhatnak mezőgazdasági földterületet, emellett uniós csatlakozáskor kapott hétéves derogáció van érvényben, amely várhatóan 2011. május 1-jén jár le. A kereslet köre tehát a magyar magánszemélyekre korlátozódik, a belföldi vagy külföldi gazdasági társaságokat és külföldi magánszemélyeket a szabályozás kizárja. A spekulációs célú termőföldterület-vásárlást tovább bonyolítja, hogy a magyar magánszemélyek is meghatározott szabályrendszer szerint vásárolhatnak, a vásárlás során előnyt élvez többek között a helyi lakos, vagy a saját művelésre földet szerző vásárló. Ennek következtében jelentősen kisebb össztőkeerejű vevőkör jelenti a keresletet, amely szintén az áremelkedés ellenében hat.

A támogatásra számítanak
A mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségét erősen meghatározzák EU földalapú támogatásai. Ezeket figyelembe véve a mezőgazdasági jövedelmezőség akár a duplájára is nőhet, a földárak tehát erős összefüggést mutatnak a földalapú támogatások mértékével. A támogatások mértéke 2013-ig már nem változik, így azt már beárazta a piac.
Fűr Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy a termőföldterületek piacán tavaly év elejétől némi élénkülés tapasztalható, és a piacon erős pozitív várakozás van jelen. A derogáció megszűnésének 2011-es időpontja még nem teljességgel bizonyos, felülvizsgálatra vár. A szakember szerint a kormány mindent megtesz majd a derogáció érvényben tartására, azonban annak megszűnése a valószínűbb forgatókönyv.
A mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőbbé válásával a magyar kereslet a már most is erős. Egy általunk megkérdezett, névtelenséget kérő másik szakember szerint a tavalyi szűkös év után idén a csúcstermés várható, akár az elmúlt öt év átlagánál 40%-kal több termésre számíthatunk, ugyanakkor a mezőgazdasági termények áremelkedése még mindig tart. Az elkövetkező időszakban tehát a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége tovább javul, és növénytermelők tovább erősödnek. A 2011-ig tartó időszakban erőteljes magyar keresletre számíthat a piac, a növekvő gazdasági erővel bíró gazdálkodók valószínűleg egyre nagyobb arányban vásárolják majd meg az eddig bérelt földterületeiket. A piacnyitás előtt a pozitív várakozások is áremelkedést generálnak majd.

...és azután?
A jelenlegi alulértékeltség miatt a derogáció megszűnésével az áremelkedés mindenképpen bekövetkezne. Az élelmiszer árrobbanás és a biomasszából származó üzemanyagok előretörése ezzel egy időben felhívja a figyelmet a mezőgazdaság jövedelmezőségére - így a dereguláció és az élelmiszerárak emelkedésének egymást erősítő folyamatai a földárak megugrását eredményezi- összegzi a várható tendenciákat Fűr Zoltán.
2011 utáni piacnyitással várhatóan hazai alapítású agrárcégek vásárolnak majd nagyobb arányban földterületeket, de külföldi kereslet is megugrik majd a realizálható extraprofit reményében. 2011 után a szakember tőkeerős szereplők - így például alapok - megjelenését valószínűsíti Magyarországon, akik termőterületek fölvásárlásával olyan optimális portfóliót hozhatnak létre, ahol a birtokkoncentrációból származó értékteremtést realizálni tudják. Egy ehhez hasonló folyamat már elindult Romániában, ahol nagy tőkeerejű cégek vásárolják fel a földterületeket és a cégeket értékesítve hasznosítják a portfóliót.

Kiskapuk
Meg kell említenünk, hogy a derogáció ellenére a külföldieket jelenleg sem sikerül teljesen kizárni, jelentős földterületek állnak külföldi ellenőrzés alatt un. zsebszerződésekkel. Ezek olyan jogi konstrukciók, melyek elfedik a valódi, elsősorban külföldi személy tulajdonosi jogait. Létezik egy legális megoldás is (bár ez nem tulajdon szerzés): "a külföldi megbízottja vásárol (stróman), majd a külföldi által alapított magyar cég hosszú távú haszonbérletbe veszi a földet, illetve a strómannak a föld értékével megegyező kölcsönt nyújt, melynek a fedezete a stróman vagyona (a föld) öröklési, értékesítési tilalommal. Így a birtoklás, a használat és közvetett úton a rendelkezési jog is biztosított" - ad képet az ügyletről a folbroker.hu.

Forrás: portfolio.hu