Svájc nem akar minareteket

Svájcban pillanatnyilag a jobboldali Néppárt (SVP) a legnagyobb politikai erő. A párt szerint a minaretek az agresszív iszlám jelképei, ezért ellentétesek az alkotmánnyal. Oskar Freysinger, a Néppárt parlamenti képviselője szerint semmi szükség arra, hogy Svájc kék egét a muszlim minaretek sziluettjei csúfítsák – Svájcnak megvannak a maga törvényei, és abban a pillanatban, amikor megengedik a minaretek építését, lemondanak a vallási és politikai önállóságról. „Ha bárki nálunk akar élni, akkor tiszteletben kell tartania szokásainkat és törvényeinket” – mondta Freysinger.
Egész Svájcban csak Zürichnek és Genfnek van egy-egy kis minaretje, de egyik sem kapott felhatalmazást arra, hogy tornyából a müezzin imára szólítsa a muszlimokat.
Bernben, a svájci fővárosban a legnagyobb „minaret” egy föld alatti autóparkoló. Egy muszlim albán a Bern melletti Langenthalban öt méter magas minaretet akart volna emelni: ezrek tiltakoztak ellene. A svájci muszlimok zöme Svájcban született. Youseff Ibrama, a genfi mecset imámja a Le Matin című lapnak így beszélt: „Én ennek az országnak a fia vagyok, és nem akarom, hogy a muszlim világban svájci zászlókat égessenek el.” Az imám óvott a „dániai állapotoktól” – emlékszünk, ott Mohamed prófétáról és az iszlám vallásról közöltek a napilapok karikatúrákat.
A muszlimok a bíróság elé vinnék ügyüket. A genfi imám még azt is vállalta, hogy viszály esetén betöltené a tűzoltó szerepét a muszlim világban, és elmagyarázná, hogy a svájci  rendszer márpedig így működik. „A minaret számunkra nem jelent semmit, mi jól megvagyunk nélküle” – mondta a genfi imám.