Kísértés néhány sör után

Eddig soha nem akartam igazán abbahagyni a dohányzást. Voltak persze kisebb ideig tartó kísérletek, de egyik sem volt igazi elhatározás. Most van. A fiaim vonnak kérdőre: miért cigizel, apa?
Eddig a mondatig nem hatott rám semmi. Tudtam, hogy bármikor abbahagyom, ha akarom. Ha akarom. Sok millió társammal áltatom magam ezzel. Nem vagyok a nikotin rabja. Ugye ez is ismerős vélemény? A legtöbb dohányos vélhetően nem ismeri el szenvedélyét, főleg nem mint betegséget.
Persze volt már olyan, hogy letettem a cigit. Nem volt nehéz. Csak a nagyobb és békésebb étkezések után hiányzott egy-egy szál. Nem remegtem, nem voltam ideges, nem látszott rajtam semmi. És nem is híztam. Így vagyok ezzel ma is. Aztán persze rágyújtok. Általában akkor, mikor egy-egy bulin legurul néhány sör. Nálam főként a sör váltja ki ezt az – akkor valóban leküzdhetetlen – ingert.
Most Allen Carr Leszoknék a dohányzásról, de nem tudok! című hangoskönyvével próbálkozom. Nem nehéz: olyan, mint egy jó könyv. Magaménak tudom, sokszor helyettem mondja ki azt, amit még soha nem gondoltam végig. Sőt, jobb hozzám, mint én: nem vádaskodik, nem szid, hogy gyenge vagy, hogy nincs akaraterőd. Jó terapeutaként megmagyarázza és természetesnek veszi az összes eddigi ellenkezést. Nem tipor földbe, nem kezel másodrendű, bűnös állampolgárként. Az egész inkább egy önismeretre nevelő eszköz.
Azoknak is ajánlom, akik nem dohányoznak, mert ők is tanulhatnak segítségével. Ha mást nem, kicsit megérteni a nikotin rabjait.