Járandóság, levonás, fizetés nélküli szabadság

2008. január 1-jétől (a 316/2005. Kormányrendelet alapján) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 69.000 forint. Ez az összeg hetibéres alkalmazás esetén 15.880 forintnak, napibér alkalmazása esetén 3.180 forintnak felel meg, míg órabérben történő megállapítás esetén 397 forintot jelent.
Legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére, amennyiben két évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkezik, a legkisebb munkabér összege 82.800 forint. Amennyiben két évnél több gyakorlati idővel rendelkezik a munkavállaló, akkor részére 86.250 forint a legkisebb munkabér összege.
A gyermekgondozási segély, az ápolási segély, a gyermeknevelési támogatás, valamint az öregségi nyugdíjminimum összege egyaránt 28.500 forint. A köztisztviselők illetményalapja 38.650 forint, míg a közalkalmazottak illetménypótlék-számítási alapja 20.000 forint.

A munkabérből levonás csak jogszabály, bírósági vagy végrehajtó határozat, illetve a munkavállaló hozzájárulása alapján lehetséges. Például jogszabály alapján személyi jövedelemadó, munkabér járulékai; végrehajtói határozat alapján gyermektartásdíj, munkáltatói kártérítés; dolgozói hozzájárulás esetén például szakszervezeti tagdíj, egészségbiztosítási pénztári tagdíj.
A munkabérből történő levonás során azt az összeget kell alapul venni, amely a bért terhelő adóelőleg és járulékok levonása után fennmarad. Ebből az összegből általában legfeljebb 33 százalékot, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni. A levonhatóság szempontjából a munkabérrel egyenértékű a betegszabadság idejére kifizetett összeg, a végkielégítés vagy jutalom is. Az adóssal szemben fennálló követelést a munkabérből meghatározott sorrendben kell levonni. Először mindig a gyermektartásdíj, majd az egyéb tartozások kerülnek levonásra. A gyermektartásdíj a nyugdíj összegéből is levonandó. Vannak a levonás alól mentes juttatások is, pl. a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a rokkantsági járadék stb. A munkáltató kötelessége, hogy a letiltás átvételét követő napon értesítse az adóst a letiltásról, és intézkedjen a legközelebb esedékes munkabérből történő levonásról, illetve a végrehajtást kérőnek történő átutalásról. A munkáltató szintén köteles a munkavállaló részére a munkaviszony megszűnésekor igazolást kiállítani, melyben feltünteti hogy a munkabérből milyen tartozásokat, kinek a részére kell levonni. Akkor is ki kell állítani az igazolást, ha a munkavállalónak nincsen tartozása.

A Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalónak külön kérelmére – közérdekű vagy családi okból – fizetés nélküli szabadság adható. Erre az időtartamra munkabér nem jár, de a munkaviszonya folyamatosan fennmarad. Fontos, hogy – a törvényben meghatározott eseteket kivéve – a fizetés nélküli szabadság megadása csak lehetőség, a munkáltatót semmi sem kötelezi arra, hogy engedélyezze ezt a dolgozónak.
A munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, hanem köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot az alábbi esetekben:
A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életévének betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából.
A gyermek 12. életévének betöltéséig a gyermek tartós betegsége esetén, az otthon ápolás érdekében.
Közeli hozzátartozó gondozása, személyes otthoni ápolása esetén fizetés nélküli szabadság vehető igénybe legfeljebb két év időtartamra.
Legfeljebb egy év a fizetés nélküli szabadság időtartama, ha a munkavállaló saját erőből saját részére lakást épít.
A megbízásának időtartamára szintén fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani az országgyűlési képviselőnek és a polgármestereknek.