Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A múlt héten a kutyabeszerzés legnemesebb módjáról: a menhelyről vagy a gyepmesteri telepről történő „szabadításról” volt szó. Ez igazi jó cselekedet, de azért ne legyen zavarban az sem, aki más utat választ, hogy hozzájusson végre egy szeretnivaló négylábúhoz.
Lehet például ajándékba is kapni kutyust. Ebben az esetben azért fel kell hívjuk a figyelmet arra, hogy egy kutya nem egyenlő egy üveg whiskyvel, de még egy drága kölnivel sem. A kutya ugyanis mintegy 10-15 évre ad programot, lekötöttséget és felelősséget a megajándokozottnak, ezért aztán a józanabb tenyésztő, ha megtudja, hogy ilyen „ötletes” meglepetést eszeltek ki a vicces barátok, nem adja oda a kiskutyát; azt csakis a majdani gazda viheti el. És ez így van rendjén – elsősorban a kutya érdekében.
Aztán kaphatunk kutyát a szomszédtól is, ismerőstől is, ezek általában biztonságos műveletek, hiszen voltunk már ott, megismertük legalább az anyakutyát, s így egy kicsit máris megtanultunk „kutyául”. És lesz hová visszatérni, kérdezni, tanácskozni; jó esetben a kutyussal együtt egy „bejáratott” állatorvosra is szert tehetünk.
Aztán lehet kutyát találni is. Hajaj, de mennyit… A Kutyapostás nem szűnő fájdalma a hegyvidéket egyre jobban elárasztó, kivert, kidobott, elűzött, elvesztett, riadt szemű, mindentől és mindenkitől félve menekülő kutyák látványa. Egy ilyet megfogni, hazavinni, megetetni, megitatni – ugyancsak a jó cselekedetek közé írattatik fel. Ha megtartani nem tudjuk, akkor lehetőleg azonnal próbáljunk hírt adni róla. Az internet erre az egyik legjobb lehetőség, híreim és tapasztalatom szerint rendkívül hatásos. (Persze, ha elüldözött, kidobott kutyáról van szó, akkor a drótposta végén természetesen senki nem válaszol…)
Aztán kutyát lehet örökölni is. Ez mindenképpen valami szomorúsággal induló történet lesz, hiszen az igazi gazda valami okból el kellett hagyja kutyáját. Az idős emberek halála után megmaradt négylábú, olykor négylábúak, bizony gondot okozhatnak még a jó szándékú rokonoknak is. De adódhat olyan helyzet is, amikor a kertes házat kell föladni valamiért, s a társasházba, a panelbe nem vihetik, vagy nem akarják magukkal vinni a kutyát. Itt azért jó, ha tudjuk, semmilyen társasházi alapító okirat nem írhatja felül a magasabb jogszabályt, esetünkben az illető önkormányzat ebrendeletét, amely néhány kivételtől eltekintve mindenkinek engedélyezi a kutyatartást. S azt is higgyék el, hogy a kutyának majdnem édes mindegy, hogy kertes ház vagy hatodik emeleti panel, neki csak egy a fontos, hogy a falkájával, vagyis a családjával maradhasson...
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu