Passzív táppénz és rehabilitációs járadék

Levélírónk kérdései alapján a passzív táppénz igénybevételéről a rehabilitációs járadékra jogosultság lényegét foglaljuk össze.

Misc2008. 11. 25. kedd2008. 11. 25.
Passzív táppénz és rehabilitációs járadék

A passzív táppénzt az a személy veheti igénybe maximum 45 napig, aki a jogviszonyának a megszűnését követő első három napon belül keresőképtelenné vált. Ha valaki az igénybevételt megelőzően ennél kevesebb biztosításban töltött idővel rendelkezett, akkor csak annyi napra lesz jogosult a passzív táppénz igénybevételére, amennyire a befizetés történt. A táppénz összege szintén a biztosításban eltöltött idő függvénye, a megelőző időszakban fizetett egészségbiztosítási járulék alapján képező jövedelem naptári napi átlaga.

A 2007. évi LXXXIV. számú, a rehabilitációs járadékokról szóló törvény rendelkezései szerint 2008. január 1-től az lehet jogosult rehabilitációs járadék folyósítására, aki:

– 50-79%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

– keresőtevékenységet nem folytat, vagy

– keresete, jövedelme 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodás bekövetkezését megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál, továbbá

– aki rehabilitálható,

– aki a rokkantsági nyugdíjhoz az életkor szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és

– nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeni egészségbiztosítási nyugdíjszerű, rendszeres vagy munkanélküli ellátásban.

Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet (ORSZI) állapítja meg. A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítható meg. Ez az időpont nem hosszabbítható. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos az egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra, vagy munkanélküli, illetve szociális ellátásra válhat jogosulttá. A rehabilitációs járadékra jogosult köteles együttműködni a munkaügyi központtal. A járadék összegéből nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a járadék folyósításának időtartama a nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nincsen utána. A járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, tehát bármilyen felmerülő kérdésben ott lehet bővebb információt kérni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek