Meddig éheznek a kutyák Pakson?

– Ötszáz kutyánk van, és máról holnapra élünk – panaszkodik Gál Tiborné, a paksi állatmenhely vezetője. A 2002-ben – többek között az atomerőmű segítségével – épült menhelyet a Vácikai Cerberus Alapítvány működteti. Honlapján már hosszú ideje az állatvédők kétségbeesett felhívásait olvashatják az odalátogatók: jóllaknánk, de nincs miből – hirdetik a menhely lakói nevében. Bár több civil szervezet is támogatja az alapítványt, a felduzzadt létszám ellátására nincs elég forrás.

– Napi tíz-tizenkét órát dolgozunk, minden állatot befogadunk – mondja Gál Tiborné –, de a kutyák ellátása annyi időt emészt fel, hogy táp után járni nincs időm, csak telefonon, illetve a médián keresztül tudunk kérni. A kutyák ivartalanítása, egészségügyi ellátása is rengeteg pénzt emészt fel.

A kecskeméti Mentsvár Alapítvány – amely a módosabb állatvédő szervezetek közé tartozik, vezetője egyben a térségben leghallgatottabb Gong Rádió tulajdonosa is – abban a ritka helyzetben volt, hogy segíteni tudott a megszorult paksiakon: egy mikrobusznyi kutyatápot szállítottak a Duna-parti városba.

– Jó lenne, ha többen észrevennék az országban az állatok szenvedését – mondta Gál Tiborné, akinek álma egy új menhely lenne, bár nem hiszi, hogy ez valaha megvalósul. – Egyszer már felépítettem egy menhelyet, nem hiszem, hogy erre még egyszer képes lennék.