Honvédelmi ismeretek közép- és felsőfokon

E tanulás során a fiatalok megismerik a Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikájának alapjait, a hazánk honvédelmével kapcsolatos szabályzókat és állampolgári kötelezettségeket, a Magyar Honvédség felépítését és munkájának mindennapjait.

Dr. Felházi Sándor mérnök ezredest, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánját a Katonai alapismeretek tantárgyról kérdeztük.

– Miért tartja fontosnak a Katonai alapismeretek tárgy oktatását a gimnazisták körében?
– Az első Katonai alapismeretek tankönyv2005-ben került akkreditálásra. Szerzői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a 2004-ben megszűnt sorkatonai kötelezettséget követő időszakban honvédelmi, hazafias tudatra neveljék a középiskolásokat. E tantárgy akkor még a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégiumhoz, mint gesztor intézményhez tartozott, ők felügyelték a tárgy szakmai munkáját is. Az elmúlt időszakban tizenegy középiskolában oktatták, s az érdeklődés egyre növekszik. Mindehhez hozzátartozik, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kara három évvel ezelőtt, úttörő jelleggel a felsőoktatásban – elsőként a Veszprémi Pannon Egyetemen – is elindította a képzést Honvédelmi alapismeretek néven. A képzés első szemeszterei után megsokszorozódott a hallgatók száma, egyre többen vették fel a tárgyat. Ez a figyelem megmutatta azt a vákuumot, amely a sorkatonaság 2004-es eltörlését követően a fiatalok körében keletkezett. Még abban az évben született egy kormányhatározat, amely – a minisztériumokat bevonva – elhatározta, hogy a honvédelmi neveléssel kapcsolatos teendőket a középiskolákban és a felsőoktatásban is bevezetik, ezzel is segítve a fiataloknak a hadtudományban való tájékozódását. E terv pedig harmonizált azzal a feladattal, amelyet mi az egyetemen már évek óta folytattunk.

A Katonai alapismeretek tankönyv – mely ma alapjaiban más, mint a 2005-ös változat – újraakkreditálása most történt meg. Kidolgozásában a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai képzést folytató szakemberei tevékenykedtek. Időközben megszűnt a katonai középiskola Győrben, így a gesztor intézmény a Nemzetvédelmi Egyetem lett.

– Milyen részei vannak a könyvnek?
– A tartalmi részeknél megpróbáltuk a biztonságpolitika és az alkotmánynak az adott szintre vonatkozó gondolatait és törekvéseit megfogalmazni, de törzsanyagát mégis a katonai ismeretek – tereptan, harcászat, jog, fegyverzet technikai ismeretek, alaki foglalkozás – teszik ki, melyek felkelthetik a gimnazisták érdeklődését. A könyvet olyan tartalommal töltöttük meg, amelyre ráépíthető a törekvés, hogy a fiatalok az érettségit követően megtalálják a helyüket és a szerepüket a honvédelemben, a védelmi szférában. Fontosnak tartjuk, hogy amennyiben a középiskolás tanulta a katonai alapismereteket, akkor érettségi után a felsőoktatásban is találkozhasson vele, s magasabb tudásra tehessen szert e tárgy felvételével. Ha a diákévek alatt felkeltjük a figyelmet a honvédelmi nevelés iránt, akkor az csak erősítheti országunkat.

– Létezik gyakorlati része is a tárgynak?
– Maga a tananyag úgy épült fel, hogy bizonyos részeihez gyakorlati elemek – például a fegyverzettechnikai foglalkozáshoz fegyverek, vagy más technikai eszközök – kellenek. Tervezzük, hogy tanárok és volt hivatásos katonák bevonásával segítjük majd a tárgy oktatását az adott középiskolákban, hogy az órák színvonalasabban, érdekesebben teljenek a diákok számára. Négyéves tananyagról beszélünk, tehát aki felveszi, mint választható érettségi tantárgyat, annak a komolyan kell készülnie elméletben és gyakorlatban egyaránt. Szeretnénk az oktatóknak felkészülési programot indítani, illetve motiválni a fiatalokat, hogy aki kimagaslóan teljesít, elvisszük gyalogsági vagy tüzérségi lövészetre, illetve részt vehet a már második éve megrendezett túlélő táborban, ahol megismerkedhet a harckocsikkal, helikopterrel repülhet, gyalogtúrákon vehet részt – mint az igazi katona. Negyed- vagy félévente a következő időszakra vonatkoztatva a legfrissebb ismereteket előadások formájában a Katonai alapismereteket felvett gimnáziumoknak felkínáljuk, bemutatjuk. Ezzel szeretnénk segítséget nyújtani az új tankönyvben megjelenő információk feldolgozásához. Beszélgettem néhány gimnázium igazgatójával, akik egyértelműen élnének ezzel a segítséggel, így a programot már a tavasztól elindítjuk.

– A 21. század katonai történelme is szerepel az anyagban. Mennyire mutatja be a tárgy az afganisztáni és iraki missziókat?
– Amikor a könyvet előkészítettük, úgy gondolkodtunk, hogy a NATO-csatlakozás követően már eltelt egy évtized.. A Magyar Köztársaság állampolgárai nem mindig értik, hogy e szövetséghez csatlakozásuk milyen területeken nyújt biztonságot valamennyiünknek. Célunk, hogy a biztonságpolitikai alapokat ismertessük a diákokkal, megértessük velük, hogy mit jelent az európai és a globális biztonság. A biztonságpolitika nehezen értelmezhető területeit interaktív óra keretein belül magyarázza el a tanár a fiataloknak: Mit keres a magyar katona Afganisztánban? Milyen feladattal ment oda? Mit keres a Balkánon? Milyen feladatot lát el? Miért ment Irakba? Ez tehát a tankönyv egyik küldetése: a középiskolások – és hozzáteszem: a felsőoktatásban tanuló hallgatók is – megértsék a körülöttük lévő világot, reális képet kapjanak a 21. század történelmi helyzetéről, hogy ne csak a médián keresztül értesüljenek – gyakorta nem igazán érthető módon – a kialakult katonai eseményekről.

Amikor majd a kezükben tartják a könyvet, látják, hogy számos, a missziók során készült fotóval illusztráltuk a fejezeteket. Ez a valós kinti helyzetek alátámasztására szolgál. Régiós katonai alapismereti oktatásban gondolkodunk: azokban a helyőrségekben, ahol katonai alakulatok szolgálnak, adottak a technikai feltételek és közel vannak a gimnáziumokhoz, bemutató előadásokat tarthassunk. Elhívjuk a gimnazistákat, hogy élőben is megtapasztalhassák a tankönyvben leírtakat: így megismerkedhessenek a repülőgépekkel, lássák, hol laknak a katonák, mit jelent az, hogy ügyelet, katonai szemle.

– Mikorra várható a könyv megjelenése?
– A 2010-es tankönyvcsomagban meg kell jelennie ahhoz, hogy a diákok az őszi iskolakezdéskor a kezükbe vehessék. A tanároknak kézikönyv is készül, ahogyan az előző tankönyvhöz is volt egy – ezzel is segítjük az oktatók felkészülését az órákra. A tankönyv minden egyes fejezetéhez tartoznak feladatok és kérdések, melyeknek a megválaszolásához különböző praktikus segítséget adunk a kézikönyvben. Továbbá kisfilmek és fotók is tartoznak majd a csomaghoz, amelyek az órák interaktivitását támogatják. E tanári kézikönyvnek nincs szüksége akkreditálásra, így ősztől a tankönyvvel párhuzamosan garantáljuk a megjelenését.

– Milyen változtatások várhatóak az érettségivel kapcsolatban?
– Jelen pillanatban a Katonai alapismereteknek írásbeli és szóbeli része van az érettségin. Az új tankönyv megjelenése a tervek szerint lehetőséget ad arra, hogy esetleg a szóbeli vizsgát kiváltsa egy gyakorlati feladat. A tankönyv akkreditálása után részleteiben is foglalkozunk az érettségi tételek kidolgozásával, az új ötletek megvalósításának lehetőségével.