Vissza a nyomorba?

A régi tagállamok közül teljesen csak Írország, illetve Nagy-Britannia nyitotta meg a kapuit az újonnan csatlakozott tagállamokból érkezett munkavállalók előtt. A tervezettnél sokszor nagyobb bevándorlótömeg – évi tizenötezer helyett hatszázezernél is több – leszorította az alacsony képzettségű munkavállalók bérét, viszont nagyon megdobta a gazdaság teljesítményét.

Nagy számban indultak külföldre a lengyelek: jelentős részük éppen Írországban és Nagy-Britanniában kötött ki, sorrendben ezek után Németország következik, de jutott belőlük Hollandiába is. Az elvándorlás bizonyos szakmákban olyan méreteket öltött, hogy kifejezett hiány alakult ki, például az egészségügyben. A lettek, litvánok és a szlovákok – fentiek cirka kétszázezren – is nagy tömegben hagyták el az anyaországot, és ők is elsősorban angol nyelvterületre igyekeztek. Arányaiban kevesebb cseh és magyar próbált külföldön szerencsét – hivatalos becslések szerint nyolcvanezer honfitársunk dolgozik külföldön. Mindkét állam munkavállalóinak tradicionális célországa Németország és Ausztria, a listára a közelmúltban itt is felkerült – méghozzá előkelő helyre – Anglia és Írország.

Külön történet a románoké, akik Magyarország után két évvel csatlakoztak az Európai Unióhoz, és a legtöbb tagállamban kérdéses volt, mennyiben korlátozzák belépésüket a munkaerő-piacra. A csatlakozás előtt azonban az elemzők már arra figyelmeztettek, hogy részben azok a munkavállalók, akik tudták, már korábban elhagyták Romániát, másrészt az anyaországban is bőven van munkahely, és a közelmúltban a bérek is gyorsan növekedtek, ezért a veszély kisebb a vártnál.

Hivatalos becslések szerint kétmillió román dolgozik külföldön, de vannak olyan számítások is, mely szerint számuk elérheti a hárommilliót is. Azért nehéz helyzetükről biztosat mondani, mert sokan feketén dolgoznak, méghozzá az unió déli agrárállamaiban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban, illetve Németországban – ezek az emberek azonban javarészt még a román csatlakozás előtt keltek útra.

Látható, hogy Franciaország szinte teljesen kimaradt ebből a migrációs hullámból – ennek oka valószínűleg a francia szakszervezetek erős érdekérvényesítő képességében, valamint abban rejlik, hogy az ide bevándorlók jellemzően a volt gyarmatbirodalom területéről érkeznek.

Ma pedig, a válság miatt, tízmilliónyian térhetnek meg szülőországukba...

A témáról bővebben a Szabad Föld pénteken megjelenő, 47. számában olvashatnak.