Magyar világörökségek (1.)

Barlang persze sok van, mint ahogyan cseppkő is, ám a Baradla, valahol Magyarország tetején, a meseországok közül is a különlegesek közé tartozik. A legtöbben nem Baradlaként, hanem Aggteleki-cseppkőbarlangként ismerjük. Nemcsak a leghíresebb, de a legnagyobb is Magyarországon: 25 kilométeréből öt már Szlovákiához tartozik, a maradék húsz viszont itt kanyarog alattunk. És amilyen hosszú, olyan nagy termei is vannak – egyik-másikba nemcsak házat, de akár templomot is építhetnénk. Ha a termekről beszélünk: a Baradla tele van mesés és mesélős termekkel. Ott van például a Tigris-terem, amelynek névadója a mennyezetről néz le ránk gyanakvóan, természetesen cseppkő formájában, vagy a Fekete-terem, amelyet a valamikori barlanglakók tábortüzeinek korma színezett sötétre.

A cseppkőnek nemcsak a látványa lenyűgöző: az elnevezéseikből akár verset is lehetne írni. Ott vannak mindenekelőtt a sztalaktitok, a sztalagmitok és a sztalagnátok, amelyekről már mindenki hallott, még ha időközben el is felejtette, hogy pontosan melyik áll és melyik függ. De mit szólnak például ehhez: cseppkőzászló, cseppkőkéreg, cseppkődob, cseppkőfüggöny, vagy cseppkőszínlő? És akkor még nem is szóltunk az aprócska barlangi gyöngyről, ami nem más, mint mészbe „mártott” homokszem. A tornasor másik végén áll a cseppkőoszlop, amilyenből a Baradlában rögtön egy 19 méterest találunk: talán nem véletlenül „Csillagvizsgáló” a neve. A Csillagvizsgáló nemcsak Magyarország legnagyobb cseppkőoszlopa, de ott van a világ élvonalában is. Ahhoz, hogy ilyen szép hosszúra nőjön, persze némi időre volt szüksége. Talán nem véletlen, hogy az egyes számú barlanglátogató lecke: semmihez nem nyúlunk, mert a cseppkő (a rátelepedett zsír és más szennyeződések miatt) ettől rögtön megáll a növésben. Pedig egyébként is ráérősen növöget, bár hogy pontosan mennyire ráérősen, arról megoszlik a szakemberek véleménye. Valahol évi 0,1 és 6 milliméter között változnak a számítások, de ha a leggyorsabb verziót nézzük, ami egy emberöltő alatt is mindösszesen jó három centi – így talán könnyebb belátni, hogy miért nem szereti a cseppkő a testi kontaktust.

Nemcsak magasságban, de színekben is széles a cseppkő-paletta. Megint csak óvakodjunk attól, hogy hirtelen rávágjuk: „a cseppkő fehér”, hiszen az ifjú cseppkövek – és itt álljon megint egy mesebeli név: a szalmacseppkő – ugyan fehérek, de aztán jönnek a nagy találkozások vas-oxiddal, mangánnal, vagy a barlangokban élő mikroorganizmusokkal, s a cseppkövek a sárgától kezdve a vörösön át egészen a zöldig mindenféle színt kapnak. Az aggteleki cseppköveknél a barna a leggyakoribb szín.

Amitől azonban a Baradla igazán különleges, azok a csodálatos formák: a szépségnek és gazdagságnak az a zavarba ejtő elegye, amitől az a barlang ha nem is a Föld legnagyobbja, de talán a legcsodálatosabbja. És aki egyszer is járt már itt, az tudni fogja, hogy nincs ebben semmi túlzás. A látvány pedig megihlette a felfedezőket, a látogatókat, és a barlangban már nem csak cseppkövek vannak, hanem a Csillagvizsgáló mellett állatok is, mint a Farkas vagy a Delfin, vagy ott a Bohóc, rögtön a Csillagvizsgáló tetején. A Mozdony eredetileg egy ledőlt állócseppkő volt, aminek aztán a tetején nőni kezdett három „kémény” – így dukál ez egy gőzmozdonynak. Sokak kedvence az Anyósnyelv, ami hosszú, hegyes és barna, a jobb hatás kedvéért kis „szőrökkel” az oldalán...

A Baradlában a köveken kívül patak is van, a Styx, ami a hosszú évszázadok alatt három szinten vájt ki magának folyosókat – így lett a Baradla emeletes barlang. Vannak még benne állatok, nemcsak kőből cseppentett, hanem élők is, mégpedig több száz féle. A valódi barlanglakók – nem úgy, mint a cseppkövek – tényleg fehérek, mivel a testükben nincsenek pigmentsejtek. A nevük pedig jól illik Cseppkőország mesevilágához, hiszen hol máshol találkozhatnánk aggteleki vakbolharákkal vagy szemercsés vakászkával? A Hangversenyteremben vkoncertek csendülnek fel, járnak ide gyógyulni vágyó turisták, sőt néhány éve esküvőket is rendeznek.

A barlang csodavilágát egyetlen dolog teheti tönkre: a barlangjárás maga. Amit a természet oly vigyázó gonddal épít fel évről évre, milliméterről milliméterre, azt az egyre nagyobb tömegek pillanatok alatt képesek tönkretenni szennyezéssel, pusztítással, szemeteléssel, érintéssel, taposással, vagy éppen cigarettafüsttel. A természet persze bölcs és türelmes, így néhány évezred alatt kiheveri a sérelmeket, nekünk viszont nincs annyi időnk, hogy ezt kivárjuk, sőt a gyerekeinknek és az unokáinknak sem. Pedig őket aztán tényleg vétek volna megfosztani a Csillagvizsgáló tetején csücsülő Bohóc látványától...

Elérhetőség:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
3758 Jósvafő
Telefon: +36 48 506 000
http://anp.nemzetipark.gov.hu

Nagy Anna

Forrás: Horizon - a Malév fedélzeti havi lapja.