Minden nyitott szemmel járó kiránduló számára ismerős a gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben ilyenkor nyíló, lila és fehér színű virágfüzérrel ékes keltike. Közép- és Kelet-Európában honos, hazánk hegy- és dombvidékein mindenütt előfordul.
Az odvas keltike gumós évelő növény. Idősebb gumói üregessé válnak, kiodvasodnak – innen a neve. Tizenöt-harminc centiméter magasra növő vadvirág, levelei jellegzetesek: kétszer hármas tagolásúak, hosszú nyelűek, a színük kékeszöld. Virágzata 5-10 virágból álló fürt, a termése tok.
Rokona, amely az összetévesztésig hasonlít hozzá, az ujjas keltike, jellegzetessége, hogy a murvalevelei tányérszerűek, míg az előzőé épek; így lehet megkülönböztetni őket. E két keltike együtt is előfordul, noha az ujjas változat inkább a szárazabb erdőségek növénye.
A szintén rokon bókoló keltike már ritkább, noha hazánkban is honos. Ennek virágzata kisebb, gumója pedig tömör, és később sem válik üregessé.