A viszkis rabló titkos kerámiái

Itt rendezték be az ország egyetlen üzletét is, ahol nem árulják el, ki készítette az itt kapható tányérokat, vázákat, festményeket, ágyneműket. Hiába is érdeklődik a látogató, titok marad, mely cserepek  viselik magukon például a Sátoraljaújhelyen fogvatartott és a fegyintézet kerámia szakkörében dolgozó viszkis rabló, Ambrus Attila keze nyomát.

Minden más látható viszont, ami a magyar büntetés-végrehajtás történetéből a publikumra tartozik.

- Büntetés-végrehajtási pályafutásom kezdetétől, negyven éve kezdtem a tárgyi- és képi emlékek valamint dokumentumok gyűjtését – mondja dr. Estók József büntetés végrehajtási (bv) dandártábornok a múzeum szellemi atyja. - Hatalmas anyag gyűlt össze, melynek nagyobbik része a digitális múzeumban látható, a többiből pedig a fogvatartottak egykori látogatóhelyiségében berendeztük a Börtönmúzeumot. Itt az 1850-ben létrehozott országos intézményhálózat néhány eredeti relikviája is látható. Többek között két eredeti lipótvári rács.

Dr. Estók József szakított a kazamatás, kínzókamrás, panoptikumi figurás börtönmúzeumos képpel, helyette a magyar büntetésvégrehajtás tudományosan megalapozott fejlődéstörténetét kívánta megjeleníteni. Az ízléses és míves kiállítás nem az újhelyi fegyház, hanem a magyar börtönügy és büntetéspolitika históriája, melyből az is kiderül, hogy többek között Eötvös József báró és Deák Ferenc is művelte a börtöntudományt. Kevesen tudják, hogy a huszadik század elején Magyarország börtöntudományi nagyhatalomnak számított, 1905-ben például Budapesten nemzetközi börtönügyi kongresszust rendeztek.

A Börtönmúzeum sok különlegességgel szolgál. Itt van az a Biblia, amelyet 1949-ig használhattak az elítéltek a sátoraljaújhelyi börtönben, ahol az ötvenes években női politikai foglyokat is őriztek. Ők hímezték ki a Börtönmúzeumban látható zsebkendőt is a polgári ruhájukból kihúzott szálakból, s ők készítették kenyérbélből az ugyancsak kiállított olvasót is.

Külön tárlóban mutatják be a fogvatartottaknál talált tiltott eszközöket.

Például acélkéseket, általuk fabrikált, fémdarabkákból, radírgumiból készített vízmelegítő eszközöket, sőt az ötvenes évekből származó és rádióadások vételére alkalmas szerkezetet. Itt van az a preparált könyv is, melyben a hozzátartozók mobiltelefont próbáltak becsempészni a fogvatartottnak, s persze, kiállították egyet a tetováló szerszámaikból is. Utóbbi illusztrációjaként annak a Pillangó becenevű fogvatartottnak szerepel a fényképe, aki élete negyven évéből tizenhetet töltött börtönben, s akinek a teljes testfelületét több mint háromezer tetoválás díszítette.

Szerepel a gyűjteményben szégyentábla – „Mivel tehénlopásban tapasztaltatott, ezért 64 pálczaütésre és egy esztendőbeli rabságra ítéltetik” -, kaloda, bikacsök, fenekelőlapát, és ide került az egyik megszűnt bv-intézet eredeti bitófája, melyen 1975-ben hajtottak végre utoljára halálos ítéletet.

A látogató belelapozhat egy 2003-as Házirendbe is, melyből például kiderül, hogy a fogvatartottaknak küldött csomagban nem lehet hajtógázas palackba töltött izzadsággátló.
A Börtönmúzeum látványos elemei közé tartozik a Váci Fegyház- és Börtön egykori és elsősorban vallomások kicsikarására használt állózárkája: levegőtlen, sötét helyiség, melyben sem ülni, sem guggolni nem lehetett, s ahol az első óra után összeomlott a fogvatartott keringése.

- A Börtönmúzeum építési munkálataiban az újhelyi fegyintézet fogvatartottja is részt vettek – meséli dr. Estók József. - Ők az elsők között nézték végig a tárlatot, a többiek olykor jutalomként csoportos múzeumlátogatáson vehetnek részt. Ami pedig a Börtönmúzeum jövőjét illeti, olyan gazdag anyag gyűlt össze, hogy szeretnénk időszaki kiállításokat is rendezni.
E különleges múzeum utolsó látnivalója egy gyönyörű, nagy méretű falikerámia, amely stílusosan a büntetés-végrehajtás védőszentjét, Szent Adorjánt ábrázolja. A szent kerámiáját is a fogvatartottak kerámia szakköre készítette. Ennek tagja Ambrus Attila is.

Bármelyik képre kattintva megnézheti a galéria további képeit.