Capa kapós Hollywoodban

Igaz, a Capa név hollywoodi ízű, hiszen Friedmann Endre állítólag Frank Capra amerikai filmrendező nevéből farigcsálta felvett nevét, akinek Ez történt egy éjszaka című, 1934-es filmje Oscar-díjat nyert. A Robert név is álomgyári eredetű: Robert Taylortól vette, aki Gréta Garbo szerelmét alakította A kaméliás hölgyben. Az is igaz, hogy Robert Capa1945 decemberében Hollywoodba utazott akkori szerelméhez, Ingrid Bergmanhoz, s olyan rendezők barátságát zsebelte be, mint John Huston, William Wyler, Billy Wilder – de unta a filmvárost és vágyott vissza Európába.

Most Hollywood újra felfedezte Robert Capát. Az év elején Pierce Brosnan cége röptette világgá a hírt, miszerint életrajzi filmet forgatna a zseniális fotósról. Újabban a Szemtől szemben és A bennfentes rendezője, Michael Mann tette közzé, hogy megfilmesítené Capa egyik szerelmi sztoriját.

A magát akkor még Andrénak nevező Friedmann Endre 1934-ben Párizsban ismerkedett meg a német zsidó menekült Gerda Pohoryllével, akivel össze is bútorozott, s együtt találták ki a híres amerikai fotóriporter, Robert Capa figuráját. Gerda e néven kezdte kínálni a párizsi szerkesztőségeknek André képeit. Idővel az önálló fotóriporterként dolgozó Pohorylléből Gerda Taro lett, s szerelmük olyan hőfokon izzott, hogy Capa feleségül készült venni. A munkában is partnerek voltak, együtt dolgoztak a spanyolországi polgárháborúban. Capra 1937 nyarától már egyedül tudósító szerelmét Madrid közelében halálra gázolta egy tank. Gerda elvesztését Capa sohasem tudta kiheverni.

Robert Capa figurája Sándor Pál filmes fantáziáját is régóta izgatja.
– Fantasztikus történet, kalandos élet volt az övé, a spanyol polgárháború után a szövetségesek szicíliai és normandiai partraszállásáról tudósított – mondja a filmrendező. – Készült egy forgatókönyv, de megakadtunk vele, aztán Amerikából is kaptunk egyet, de nem tudjuk megvenni, annyi pénz nincs a világon… Életének, fényképeinek azon pillanatait keressük, melyekben oda-vissza lehet járni. Dédelgetett terv csupán, de bízom benne, hogy eljön az a társadalmi-gazdasági pillanat, amikor leforgathatom a filmet. A főszerepet Adrian Brodyval játszatnám el.

Mindez persze csupán feltételes mód, de egy Robert Capáról szóló magyar dokumentumfilmről viszont már kijelentő módban írhatunk. Hámori Éva készíti el az első hazai dokufilmet ötvenöt évvel Capa halála után. Az újságíró véletlenül bukkant rá pincéjükben Robert Capa 1947-ben, New York-ban megjelent Sligthly Out of Focus című önéletrajzi kötetének eredeti kiadására, amit a szerző a nagyapjának, Heves Lajosnak dedikált magyarul. (A könyv „Kissé elmosódva – Emlékeim a háborúból” címmel az idén jelent meg második kiadásban magyarul.) Kiderült, hogy a fiatal ügyvéd, Hevesi Lajos és Friedmann Endre jó barátok voltak, s amikor utóbbi elhagyni készült Magyarországot, a szintén anyagi gondokkal küzdő Hevesi pénz helyett egy Leica kamerát ajándékozott a barátjának...

E családi indíttatás nyomán Hámori Éva elhatározta, hogy dokumentumfilmet készít Capáról, s kezdte feltérképezni a fotóriporter kapcsolatrendszerét – bízva abban, hogy még talál élő kortársakat, akik valamilyen kapcsolatban voltak vele: rokonokat, barátokat, kollégákat. Így jutott el a Görög Ata-Etelka néven 1913-ban Budapesten született, ma Hollandiában élő Ata Kando fotóművészhez, továbbá John Morrishoz, aki a Capa partraszállásról készített felvételeit elsőként közlő LIFE magazin képszerkesztőjeként dolgozott – s kilencvenöt évesen Párizsban fogadta a film készítőit.

Mivel a Magyar Mozgókép Alapítvány nem támogatja a filmet, a produkció szinte csak magánpénzből készül. Egy részletet már bemutattak belőle a Mai Manó Házban. A negyvenórányi felvett anyagból formálódik a végleges változat – talán a jövő évi februári Magyar Filmszemlén láthatjuk is.

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériák!