Menjek vagy maradjak: TB vagy magánnyugdíjpénztár?

Az országgyűlés június végén fogadta el azt a törvényt, mely szerint 52 évnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok, illetve a pénztárak egykori – ma már nyugdíjas – tagjai 2009 végéig dönthetnek arról, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. A döntési lehetőségről múlt héten a PSZÁF levelében értesítette a mintegy 122 ezer érintettet. A pénztártagoknak érdemes alaposan megfontolni a döntést, hiszen akár 5-10 százalékot, azaz évente közel egy havi nyugdíjat is veszíthetnek azok, aki rosszul döntenek.

Kinek éri meg az átlépés? Az Évgyűrűk Magánynugdíjpénztár és a Tárki közös nyugdíjszámító modellje kimutatta, hogy az életkor nem alkalmazható hüvelykujj-szabályként. Több tényező − az iskolai végzettség, a folyamatos munkaviszony, az eddigi felhalmozás nagysága, vagy a magas munkaerő-piaci státusz − is befolyásolja, hogy kinek melyik alternatíva a kedvezőbb.

− Az iskolai végzettség, a nem, hogy mely társadalmi csoportba tartozunk, hatással van a kereseti görbénk alakulására, vagyis arra, hogy az évek multával hogyan változik a jövedelmünk − magyarázza Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke. − A statisztikákra támaszkodva modellezhető az egyes társadalmi csoportok jövőbeni keresetének alakulása. Ezek alapján elemeztük, hogy mely rétegeknek éri meg az állami nyugdíj, s kiknek érdemes a magánnyugdíj-pénztáruknál maradni. A Tárkival végzett közös kutatásunk szerint általánosságban elmondható, hogy az 1956-ban született, diplomás, szellemi foglalkozású férfiak jobban járnak, ha a pénztáraknál maradnak: náluk az eltérés magasabb, mint 5%-os. Az 1953 és 1955 között született szellemi foglalkozásúak esetében már nem ilyen egyértelmű a különbség: ők körülbelül azonos nyugdíjat kapnak az államtól és a pénztáraktól. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek és az 1952-ben születetteknek viszont várhatóan érdemes lesz visszatérni a TB rendszerbe, hiszen nekik valószínűleg még nem gyűlt össze elég befizetésük a pénztárakban – mondta el az Évgyűrűk elnöke.

Persze a modell általánosít, mindig vannak kivételek: míg például a diplomás, szellemi foglalkozásúak bére az életkor előrehaladtával általában nő, egy tanári fizetés esetén nem ilyen egyértelmű a növekmény. Az Évgyűrűk Magyánnyugdíjpénztár honlapján található kalkulátorral – az egyéni jellemzők figyelembevételével – kiszámítható a várható járadék. Sőt, többféle életpálya is bejárható: érdemes megnézni, mekkora ellátásra számíthatunk, ha a nyugdíjkorhatár betöltéséig aktívan dolgozunk, s mekkorát akkor, ha valamilyen okból kifolyólag hosszabb időre kiesünk a munkából.

Fórizs Sándor úgy véli, a nagy többség – körülbelül az érintettek 75%-a – jobban jár, ha az állami gondoskodást választja, és körülbelül 20% azok aránya, akiknél kérdéses, hogy a TB vagy a pénztár-e az előnyösebb. Ugyanakkor nem árt figyelembe venni: akik kilépnek a pénztárakból, elveszítik megtakarításaik örökölhetőségét – teszi hozzá a szakember.