Tisztességtelen polcpénz

Az idén nyáron már az Országgyűlés elfogadott erről egy törvényt, de azt Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, mert szerinte ellentétes hatást váltott volna ki, tehát csökkent volna a boltokban a hazai áruk aránya. Az csak a hazai beszállítókra vonatkozott, a kereskedők pedig azt mondták, ha életbe lép, akkor bizonyos termékek esetében inkább az importot választják.

A minap elfogadott törvény több pontjában finomodott az előzőhöz képest. Míg a korábbi törvényben a termék beszerzési árának három százalékában maximálták volna a beszállítók által fizetendő másodlagos hozzájárulások mértékét, az új jogszabály már csak az aránytalan mértékű visszatérítések kiszabását ítéli tisztességtelennek. Tisztességtelen dolog a polcpénz is, amikor az áruház pénzt kér a beszállítótól a termék kihelyezéséért. Újdonság, hogy az áruházláncok kötelesek lesznek nyilvánosan közzétenni a termékek forgalmazásához kapcsolódó feltételeiket, melyeket előzetesen el kell küldeniük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MGSZH). Ez alól csak az évente húszmilliárd forintnál kisebb árbevételt elérő kiskereskedők mentesülnek.

A tisztességtelennek ítélt kereskedőkre 500 milliótól 2 milliárd forintig terjedő termékpálya-felügyeleti bírságot szabhatnak ki, bár első ízben a bírságot megúszhatja, ha írásban is kötelezettséget vállal a törvény betartására. A két éven belül megismétlődő jogsértés esetén a hivatalnak lehetősége lesz akár a kétmilliárdos büntetésre is, de a kisebb kereskedelmi láncok érdekében bekerült az a kitétel is, hogy a büntetés nem lehet több, mint az elmarasztalt cég éves nettó árbevételének a tíz százaléka. A törvény kimondja, hogy amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal az adott ügyben eljárást folytat a kereskedővel szemben, akkor az MGSZH már nem indíthat újabbat. A beszállító viszont kezdeményezhet polgári pert a kereskedővel szemben. Törvény írja elő azt is, hogy a kereskedő az áru átvételétől számított 30 napon belül köteles fizetni a beszállítójának.