Véget ért az idei Nobel-szüret

Az idei közgazdasági Alfréd Nobel Emlékdíjat Elinor Ostrom és Oliver Williamson megosztva kapta. Mindkét tudóst a pénzügyi irányítással kapcsolatos eredményeiért tüntették ki. Ostrom a közvagyon gazdaságos működtetésére vonatkozó elméletével érdemelte ki az elismerést,  Williamson a vállalatokon belüli koordinációs mechanizmusokat térképezte fel.

Orvosi Nobel-díj a kromoszómasapkákért
Az orvosi Nobel-díjat három kutató −Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak −megosztva kapta a kromoszóma-sapkák és a sejtosztódást szabályozó enzim, a telomeráz felfedezésért. A kutatók rájöttek, hogy a kromoszómák végén található speciális szakaszok, az úgynevezett  telomérák védik a DNS szakaszt az osztódások során. A kromoszómasapkák fenntartásáért a telomeráz enzim felelős, amelynek aktivitása azonban idővel csökken. Ezért a DNS szakasz „védőkupakja” folyamatosan rövidül, mígnem annyira lecsökken, hogy a kromoszóma sérülékennyé válik, a másolatok mind tökéletlenebbé válnak, ezzel elindul az öregedési folyamat.

A felfedezés a klónozás és a rákkutatás terén is hasznosítható ismeretekkel szolgál. A szaporítási célú klózonás legnagyobb kihívása ugyanis éppen az, hogy a másolt klónok már megrövidült sejtsapkákkal rendelkeznek, vagyis a klón már idős, megkopott sejtekkel születik.

A telomeráz enzimeknek szerepe van a tumorsejtek működésében is, hiszen a daganatos sejtek állandó szaporodásának és halhatatlanságának hátterében a telomeráz enzimek nagyobb aktivitása áll. Ha a kutatók rájönnek, hogyan lehet blokkolni a telomerázt, az új utat nyithat a rák gyógyításában.

Fizikai Nobel-díj az optikai szálért és a CCD-technológiáért
A fizikai Nobel-díjat megosztva kapta Chales K. Kao a gyors elektronikus jeltovábbítást lehetővé tévő optikai szálak fejlesztésében elért eredményeiért, valamint Willard S. Boyle és George E. Smith a fényt elektromos jelekké alakító CCD technológia kifejlesztésért.

Az optikai szálon történő adattovábbítás kutatásában Chales K. Kao lfedezte fel, hogy a szálak jelveszteségét az optikai szálakban lévő szennyeződések okozzák. Kiszámította, hogy a szennyeződésmentes üvegből készülő szálakon több száz kilométerre is továbbíthatóak a jelek, szemben az akkor elérhető maximális 20 méter helyett. Négy évvel később ezt a gyakorlatban is sikerült bizonyítania.

A díj „másik felét” a digitális képalkotás kifejlesztésért kapta Willard S. Boyle és George E. Smith. A fényt elektromos jelekké alakító CCD-technológiát használják a digitális fényképezőgépekben és videokamerákban, az optikai szkennerekben, sőt a csillagászatban is.

Kémiai Nobel-díj a riboszómák feltérképezéséért
A kémiai Nobel-díjat három kutató – Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan – érdemelte ki a riboszómák szerkezetének és funkciójának megismeréséért. A riboszómák szervezetünk „sejtgyárai”, az a feladatuk, hogy a DNS-ben tárolt információknak megfelelően előállítsák a megfelelő fehérjemolekulákat – hormonokat, enzimeket, az immunrendszer ellenanyagait stb. –, amelyek ellenőrzik és szabályozzák a szervezetünkben zajló kémiai folyamatokat. A díjazott tudósok megalkották a sok százezernyi atomből álló a riboszóma atomi szintű, háromdimenziós modelljét. A riboszómák működésének megismerése alapvető az életfolyamatok megértéséhez, de az eredményeket a gyógyszeripar is hasznosítja, hiszen számos antibiotikum hatása azon alapul, hogy megakadályozza a baktériumok riboszómáinak működését.

Az irodalmi Nobel-díjat Herta Müller kapta
A romániai születésű, Németországban élő Herta Müllernek ítélte a Svéd Királyi Akadémia az  irodalmi Nobel-díjat. A prózát és verseket is jegyző Herta Müller írói munkásságára a Ceausescu-érában leélt csaknem harminc év nyomja rá a bélyegét. A diktatúra okozta lelki sebektől írásaival próbál szabadulni, ezáltal válik Herta Müller az elnyomás-élmény kiváló közvetítőjévé. Magyarul ez idáig egyetlen könyve jelent meg, A rókák csapdába esnek címmel.

Obama a békehős
Barack Obama amerikai elnök kapta a béke Nobel-díjat. Az oslói bizottság indoklása szerint Obama a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseivel érdemelte ki az elismerést.  Az idén hivatalba lépett elnöknek a nukleális fegyverkezés visszaszorítása és a klíma védelemre irányuló lépéseit is méltatták, valamint azt, hogy új légkört teremtett a nemzetközi politikában, amelynek köszönhetően ismét hangsúlyosabbá vált az ENSZ és más nemzetközi szervezetek munkája.