Barokk impressziók a Nemzeti Galériában

A késő barokk utolsó, de már a modern, expresszív foltfestészet két nagy alkotójának művei érkeznek hazánkba: a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kiállítása Franz Anton Maulbertsch és tanítványa, Josef Winterhalder festészetét mutatja be Késő barokk impressziók címen.

Ország-világHardi Judit2009. 11. 25. szerda2009. 11. 25.
Barokk impressziók a Nemzeti Galériában

Maulbertsch a Bodeni-tó mellől érkezett a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Különleges tehetségére korán fény derült – az egyedi technikát alkalmazó, fényre és színekre nagy hangsúlyt fektető művész hamar követőkre talált. Többek között Winterhalderre, aki leghűbb és legtehetségesebb tanítványává lett. A Fekete-erdőből Morvaországba elszármazott piktor utánzóból tehetséges művészegyéniséggé vált Maulbertsch keze alatt. Mindketten a freskófestészet iránt érdeklődtek, ecsetjük nyomát Dunántúlon, Alsó-Ausztriában és Morvaországban is megtaláljuk.

A kiállítás legérdekesebb darabja is ilyen freskórészlet: a szombathelyi székesegyház egykori főoltárképe. Az óriási méretű képet Szily János szombathelyi püspök megrendelésére Maulbertsch 1791-92-ben készítette bécsi műtermében, innen szállították szekéren Szombathelyre. Az oltárkép – mely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja – egészen 1945 tavaszáig lehetett a templom éke. Ekkor a székesegyházat bombatalálat érte, a kép 192 részre szakadt. A látogatók az eredetileg 38 négyzetméteres képnek most a középső részét láthatják, amelyet hosszú évek kitartó munkájával a Nemzeti Galéria hat restaurátora hozott rendbe.

A tárlat a két festő életművét külön mutatja be, a kiállításrészeket a szombathelyi székesegyház festményei kötik össze. Noha az oltárképet Maulbertsch festette, halála után a mennyezetfreskók elkészítése Winterhaldenre maradt, aki mestere vázlatai alapján fejezte be őket.

A kiállítás különlegességeként olyan műveket láthatunk, amelyeket eddig még sohasem állítottak ki. Ilyen például Maulbertsch Heródes lakomája című festménye, ami egykor Mária Terézia adományaként került Erdélybe, s most Gyulafehérvárról érkezett Budapestre. A tárlat számos levéltári dokumentum mellett csaknem 100 festményt, rajzot és rézkarcot is bemutat. Ezek közül több mű is külföldről érkezett: a New York-i Metropolitan múzeumból és a bécsi Albertinából.

A kiállítás jövő év február 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!

Ezek is érdekelhetnek