Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Megosztott választópolgárok, kiábrándult és ugyancsak megosztott kisebbségi magyarok, október óta tartó kormányválság, nyolc százalékot is meghaladó gazdasági visszaesés, munkanélküliség – ez áll a tegnap tartott romániai választások hátterében.
Még semmi sem dőlt el: december 6-án meg kell tartani a második fordulót, mivel egyetlen elnökjelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
Traian Basescu eddigi államfő olyan lendülettel vitte végig a kampányt, amely azt sugallta, hogy már az első fordulóban győzhet. Ehelyett legfeljebb 33 százalékot szerzett. Meglepően csekély hátránnyal, 30-31 százalékkal követi őt legfőbb ellenfele, a szociáldemokrata Mircea Geoana volt külügyminiszter.
Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok vezetője szárnyalt: több mint húszszázaléknyi választó szavazott rá. Ez önmagában is feladta a kérdést: kire szavaznak majd a nemzeti liberálisok a második fordulóban? És kire a romániai magyarok?
A romániai elnökválasztáson – amelyet először rendeznek külön a parlamenti voksolástól, mivel az elnök mandátuma öt évre szól – összesen 12 jelölt indult. Közöttük volt Kelemen Hunor, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének (RMDSZ) jelöltje. Személye azonban megosztotta a magyarokat: a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csak vonakodva és feltételekkel állt mögé, a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) pedig elutasította.
A részvételi arány meghaladta az 50 százalékot, de ez nagyobbrészt Basescu elnök „trükkjének” következménye: az elnökválasztást összekötötte a parlament létszámának alapos csökkentéséről szóló népszavazással. Romániában 470 felett van a képviselők száma, ezt akarja Basescu 300 alá vinni, s megszüntetné a felsőházat, a szenátust is.
Ezt az ötlet Romániában is rendkívüli népszerű, csak a mostani szavazásnak egy baja van: jogilag nem kötelező erejű és sorsa végeredményben a majdani törvényhozás kezében van – hiába voksol rá a résztvevők nagy többsége.
Az elnöknek Romániában kevés a szava a kormányzati ügyekben, de ő nevezi ki – többek között – a kormányfőt. Amíg pedig nincs az országnak stabil kormánya és annak feje, továbbá elfogadható költségvetése, addig a nemzetközi pénzügyi szervezetek nem adnak pénzt, s a külföldi befektetők is elmaradnak. De ha lesz is új elnöke Romániának december hatodikán, még hátravan az új miniszterelnök kiválasztása, valamint a kormányképes koalíció megalakítása. S most egyik párt sem tudhat maga mögött kormányképes többséget.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu